Veletek is van olyan a párotokkal kapcsolatban, hogy féltek attol, hogy nem szeretitek miközben tudjáűtok, hogy szeretitek?

igen. bennem az van hogy jobb lenne nélküle. hogy nem is szeretem igazán, hogy talán átverem az egész világot, de legfőképpen magamat azzal, hogy minden nap a fülébe súgom "mennyire szeretlek".

de ha elveszíteném elégé összetörnék.

rám foghatja mindenki hogy nem értékelem igazán ezt a fiút, de ez nem így van. lesem minden kívánságát, vágyait, próbálok mindig örömet okozni neki és boldoggá tenni. és sikerül, ő szerelmes és nagyon jól érzi magát velem.

amúgy ilyenkor elgondolkozom. ha nem lenne itt nekem, elképesztően rosszul lennék. annyira jó hozzá bújni, hallani a szívverését, hangját, csókolni a száját.

jó vele=)

nem akarom itt hagyni, és rettegek attól, hogy mi lesz ha egyszer itt hagy.

tehát eléggé érdekese dolog, én nem tudom hogy mit érzek...

L

Én sose éreztem még ilyet :O Több, mint 3 éve vagyok a barátommal, de mindig is azt éreztem/érzem és tudtam/tudom is, hogy fülig szerelmes vagyok belé. Elég furán hangzik, amit írtál :/

20/L