Most én vagyok a hülye vagy ő?

Barátommal majdnem 5 hónapja vagyunk együtt. Meggyőződése és elmondása szerint nagyon szeret, én vagyok neki az első, bár én sokszor gondolkodok magamban, hogy nincs az a rózsaszín köd. Pl nem féltékeny, ma is csak egy szájrapuszival üdvözölt, át sem ölelt, mikor elbúcsúztunk, pedig 3 napig nem fogunk találkozni. Mikor bevallotta, hogy szeret, akkor aznap meg a következő héten még mondta, hogy szomorú, hogy a hétvégén nem leszünk együtt és hogy milyen lassan telik mindig. Azóta nem mondja...Ma meg elkezdi: lélekben mindig veled vagyok...ma is eszembe jutottál órán..Hát aki szerelmes, nem folyton a másikra gondol? Neki meg "eszébe jutottam" órán...hát basszus.

Annyira elegem van már, 2 hónapja azon megy a probléma (nekem rossz, ő nem bánt érte, csak mondja hogy rosszul esik neki), hogy túlkombinálok mindent, gyanakvó vagyok és megkérdőjelezem az érzelmeit.

Szokta mondani, hogy hiányzom meg hogy szeret...én arra is gondolok, hogy inkább a helyzet tetszett neki, hogy van valakije, és inkább ilyen érzelmi támasz vagyok neki mint szerelem. Mindig eldöntöm hogy befejezem a kombinálást, de akkkkkor is úgy érzem apró kis jelekből hogy nem szerelmes. Persze ő tagad.

Elegem van kezdek kikészülni...ez az örökös agyalás már kikészít.

Légyszíves adjatok tanácsot!

19/L