Hogy szólítsam a barátom szüleit? Ti hogy szólítjátok a párotokét?

Nagyon szeretnek engem, de ők nem azok a "beszélgetős" szülők.

Nagyon őszinte és "ami a szívén, az a száján" típus az anyukája. Nem mutatja ki, de tudom, hogy nagyon szeret engem, mert sokszor mondja a barátomnak.

Sokszor zavarban érzem magam, egyrészt az anyukája személyisége miatt, másrészt mert én szívesen beszélgetnék velük, de nem igazán tudom megfogalmazni a mondataimat, mert nem tudom hogy szólítsam őket.

Például nem mondhatom azt, hogy "meg tetszik mondani, hogy ...?" vagy "hogy tetszik lenni...?" ezek olyan furcsák lennének, mert nem olyan öregesek, de le nem tegezhetem őket. Gyakran azt is furcsának érzem, hogy "csókolom" köszönésnél. De hát mi más mondhatnék? Egyszer előfordult, hogy zavaromban úgy köszöntem véletlen el, hogy "helló", fú akkor el tudtam volna süllyedni:$

Már régóta járok hozzájuk, de ez még mindig nem alakult ki. Talán, mert az ő szülei olyan mások.

Nálatok hogy megy az a dolog?