A férfiak nagy többségét miért zavarja ha egy Nőnek van gyereke? . Én csak ilyenekkel találkozom. Pedig én társat akarok, és nem pótpapát.

A gyerek már egyfajta elkötelezettséget kíván az embertől, nincs benne a pakliban egy ilyen kapcsolat esetében, hogy 1-2 év múlva rájön a két fél, hogy mégsem illenek össze. Sokkal átgondoltabbnak kell lenni egy ilyen kapcsolatban, erre pedig kevesen vágynak.

Én magam részélőm még saját gyerekre sem állnék készen, méghogy egy kapcsolatot úgy kezdjek, hogy már ott a készreszerelt változat.

Mi van a gyerek apjával? Mért nem ő a társad???

Még a gyerek születése előtt kellett volna megkeresned a társad!

A gyereknek szüksége van apára is!

A gyerekkel foglalkozni kell, beszélgetni és játszani vele azon kívül, hogy gondoskodsz róla. Mindez időt kíván, rengeteg időt. Igenis pótpapát akarj, ha már így alakult. (A gyerek érdekében.) Vagy azt akarod bebeszélni, hogy képes vagy annyit foglalkozni egy férfival, mint egy olyan nő, akinek még nincs gyereke? Ez enyhén szólva nevetséges.

Ha egy férfi gyereket akar, bármikor talál olyan rendes nőt, aki szül neki sajátot azután, hogy szépen megismerték egymást és akarják egymást örökre társnak. Nem majd más tönkretett életébe csatlakoznak társnak.

-Azért akadnak férfiak, akiknek nem gond a gyerek, szerintem. Csak keress, vagy adj alább az igényeidből...!

-Olyan férfi való hozzád leginkább, akinek szintén vannak gyerekei, csak mondjuk nem vele élnek! De ha vele élnek, az baj lenne? Miért, hisz neked is van?! Na ugye?!

Undorító, hogy ilyen felelőtlen nők vannak, hogy képesek megvonni az apától a gyereküket...

Egyetlen mentsége egy egyedül gyereket nevelő nőnek, ha az apa meghalt. AZ olyanok nem tehetnek róla, ők megérdemlik a tiszteletet.

De aki szándékosan elvált vagy elüldözte bugyuta viselkedésével az apát, az szánalom inkább...

Tény, létezik ilyen pasi!

Létezik olyan pasi aki annyira beleszeret a nőbe, hogy az életét odaadná azért hogy vele élhessen és foghassa a kezét minden nap, és az ilyen pasinak nem számít ha van 1 gyereke a nőnek, mert annyira szereti a nőt, hogy a gyermekét is teljes mértékben elfogadja. De ez ritka.

16:03-nak részben igaza van,részben nem! Azzal nem értek egyet,hogy szánalmas egy olyan nő,aki saját döntése révén egyedül neveli a gyerekét. Mégpedig azért nem,mert a gyerek születése után általában megváltoznak a kapcsolatok. A férfiak nem tudják elviselni,hogy már nem ők állnak a nők életének középpontjában,a nők meg a gyerekneveléssel járó nehézségek révén idegesek,feszültek és az ezzel járó konfliktusokat nem minden kapcsolat éli túl. Nem gondolom,hogy egy megromlott kapcsolatból bűn lenne kiszállni,főleg akkor ha a mindennapos veszekedés kihat a gyerekre is. Nem egy olyan család van a környezetemben,ahol ugyan együtt maradtak a szülők (részben anyagi függés miatt),de utálják egymást és a gyerekek szenvednek ettől. Ezért én sokkal inkább bátornak és erősnek tartok minden olyan nőt,aki felvállalta azt,hogy egyedül neveli inkább a gyerekét. Engem,akit 1 éves kora óta egyedül nevel az anyukája,egyáltalán nem viselt meg soha az "apahiány" ,viszont azon ismerőseim gyerekei,akik egy teljes,de boldogtalan családban élnek,rengeteget szenvednek. Persze van olyan,hogy nem ez a helyzet,mégis arra szerettem volna felhívni a figyelmet,hogy nem mindent eset elítélendő.

Hogy a kérdésre is adjak választ: bizony nehéz megfelelő férfit találni,de hidd el,hogy lehetséges. Ne csak társat keress,hanem bizony pótpapát is,ezzel megkönnyíted a gyereked helyzetét. Soha nem szabad belemenni egy olyan kapcsolatba,ahol a férfi nem tudja elfogadni a gyereket,legyen mindig a csemete az első! Ha majd idővel megtalálod a megfelelő férfit,aki elfogadja a helyzetet,akkor még az is lehet,hogy boldogabb lesz mind a te,mind a gyereked élete,ha egy harmonikus környezet veszi körül. Engem is pótpapa nevelt fel,aki szeretett engem és ez nagyban hozzájárult ahhoz,hogy nem szenvedtem semmiben hiányt.És állítom,hogy jobb volt így élni,mint a szüleim elmérgesedett kapcsolatában!

Szerintem ez eléggé személyiség kérdése is a férfi(ak) részéről. De ha bejönnél és szimpatikus lennél, azaz meglenne a szikra, akkor nálam pl. egy gyerek nem lenne akadály. 26/f

Nekem egy kollégám jött össze egy hölggyel (igaz ők már lassan 40 felé közelítenek) akinek van két gyereke (a kollégámnak nem volt), és azóta boldogan élnek, összeházasodtak, és vettek egy házat is. :)