A saját HÚGOM az ellenfelem?

22 éves vagyok, a párom pedig 19. Korához képest nagyon érett és senki sem mondaná meg hogy ő a fiatalabb a kapcsolatunkban. Fél éve együtt is élünk.

A húgom 14 éves (ált.isk. 8. osztálya) Visszahúzódó, csendes, érzékeny típus.

Mostanában húgom különösen kezd viselkedni velünk kapcsolatban. Mikor a barátomat először mutat be a szüleimnek és a családomnak, a húgom úgy viselkedett ahogyan mindig. Megszeppenten, kislányosan.

Párommal néha hecceljük egymást, és mikor kettesben voltunk, viccből megemlítette hogy a húgom szerelmes belé. Én ezt teljesen képtelennek tartottam, merthogy a húgom nem ilyen. Húgomnak elmeséltem milyen hülyeséget mesél a párom, és ettől a kislány zavarban is volt.

Azóta akárhányszor viszem haza a páromat, húgom mindig ott van, keresi a társaságát. Csinosan öltözködik, úgy hordja a haját mint én, úgy öltözik mint én, úgy sminkel mint én. Feltűnősködik, mindennel és pózol mintha minden percben őt fényképeznék. Közben pedig párom reakcióját figyeli hogy mit szól. Feltűnően sokat nézi a páromat és feltűnően próbál nőiesen viselkedni a közelébe.

Gyönyörű lány, de kezd zavarni hogy valaki ennyire keresi a párom figyelmét. Én nem kislányosan...

Ti mit szólnátok ehhez a szituációhoz? Van mitől tartanom? Sosem voltam még ilyen helyzetben. Az osztálytársai eléggé érettek ebben a korban már sokuknak volt barátja, néhányuk k.va is 14 évesen.

Féltékeny típus vagyok, ez igaz és lehet hogy én nézem félre a jeleket. Mit tennétek a helyemben? Oktassam ki húgomat hogy merre meddig?