Mit lehet ilyenkor csinálni? Bővebben lent.

Én átmentem egy hasonlón, mondjuk ha "nemrég" kezdődött az egész, akkor kétlem, hogy szerelmesek lennétek. A szerelem nem egyenlő a szimpátiával. :)

Na szóval, az én esetemben a lány barátom lett. Tényleg igazi barátom, aztán fél év után egymásba szerettünk (talin derült ki mit érez, és én is rájöttem, hogy szeretem), de sajnos a távolság (250km) és egyéb dolgok miatt (kiderült, hogy nem illünk össze) vége lett a párkapcsolatunknak. Maradtunk barátok.

Azt tudom tanácsolni, hogy ne siessetek, ne kapkodjatok. Tudom, hogy nehéz eldönteni mit érez az ember, de először ismerjétek meg jól egymást (ez való életben is időigényes, hát még neten)...

Mi havonta 1x tudtunk találkozni, úgy pedig hidd el, hogy nem lehet megélni a szerelmet. Talán csak akkor, ha előtte x időt "rendes" kapcsolatban együtt töltöttünk volna, dehát így alakult. Remélem hasznos voltam, sok szerencsét!

19/F

Részben egyet értek az előttem szólóval, részben nem. A vicces a dologban az, hogy én is FB-on ismertem meg a barátom s mi sem élünk egy városban:) Sőt, egy országban sem. Mi április elején ismerkedtünk meg, nálunk nem volt szerelem:D júliusban találkoztunk, akkor összejöttünk, tehát fél éve együtt vagyunk, közöttünk 274 km van, amikor épp fent van pesten:D Ha találkoztok és összejöttök, tényleg tetszetek egymásnak és úgy érzitek, hogy arra a kapcsolatra igenis szükségetek van, akkor talán érdemes. Bár abból, hogy azt írtad, hogy a szüleidnek meséltél róla, azt vontam le, hogy tőlük sokban függsz, anyagiakban és talán nem engednék, hogy olyan gyakran találkozzatok, vagy, hogy gyakran látogasd te őt. Mi is csak havonta találkozunk, akkor is csak 1 hétvégre legtöbbször, de mi eléggé önállóak vagyunk, én pl csak 1-2 nappal előbb szólok anyámnak, hogy elmentem pestre, ő annyit mond, hogy írjak 1 mailt mikor oda értem, hogy tudja, hogy minden rendben van, gondolom ez nálad így nem működne, ez pedig megnehezíti a dolgot. Arról nem is beszélve, hogy nem tudom hány éves vagy, hogy kb meg tudjam állapítani mennyire vagy érett. Ha úgy dönötök, hogy járni akartok, távkapcsolat ide vagy oda, arra készülj fel, hogy nehéz lesz, nagyon. Merem állítani, hogy az emberek 90-95% nem bírja, végül azt mondja, hogy neki ez kevés, talál majd ő közelebb is magának. Mi vagyunk az elő példák arra, hogy ez működhet, csak bizalom kell hozzá (azt hiszem ez a legfontosabb) és erős kötődés.

Ha végül pedig úgy alakul, hogy nem akarsz majd vele járni, akkor azt jobb ha egyenesen a szemébe mondod, ha rosszul is esik neki biztos értékelni fogja, hogy őszinte voltál vele és még lehettek barátok ha akarod. Mindkét esetben légy bátor;)

Sok sikert kívánok nektek, ha még valami kérdésed volna akár privát üzenetet is írhatsz:)

Szerintem meg nekünk a könnyebb, mert mi már velejöttünk és már sok mélyponton vagyunk túl, sokszor volt téma a szakítsunk-e vagy sem dolog, de nálunk van valami ami nagon össze tart minket, nem hiszem, hogy egyszerűen csak a szerelemre lehet fogni, az baromi kevés lenne. Talán megtaláltuk a másik felünk. Már nem gondolkodom azon, hogy vajon éppen nem-e egy másik csajt fűz, nem-e lógott el buliba ahol nem tudom mit csinál, ez nálatok is biztos zavaró fog lenni ha összejöttök és sokan jutnak oda emiatt, hogy szakítanak. Sokaknak kevés a mondjuk havi 1 találkozás, én olyan szakot vélasztottam az egyetemen aminél örülök ha szombaton el tudok jutni nagyimhoz ebédelni, amúgy szinte semmi időm, ha a városban találtam volna valakit maganak, akkor sem lenne jobb a helyzet, ezzel nyugtattam magam eleinte mikor én is kevésnek találtam a havi 1 találkozást. De majd jön a nyár, amikor ő is el tud jönni 1 hétre, én is el tudok menni 1 hétre, plusz elmegyünk együtt nyaralni, gondold át jobban, nektek valószínűleg ilyen nem lesz. Sőt, még a havi 1 találkozás sem. Ja és az anyagi helyzet szerintem sok dolgon nem változtat. Kettőnk közül én számítok gazdagabbnak, de ezt úgy kell érteni, hogy egy kisebb vagyon csücsül a bankban és úgy élünk mint mindenki más, neki viszont többet keresnek a szülei, csak nincs félretett pénzük. Sosem értettem egy kapcsolatban miért számít ki a gazdagabb, egyenlőek vagytok, nálunk nincs olyan, hogy én utazok többet hozzá, mert én számítok gazdagabbnak..

Előbb találkozzatok, nézzétek meg hogy alakulnak a dolgok, azután majd meglátjátok érdemes-e belevágni annak ellenére, hogy mennyire nehéz. Sok sikert hozzá, én drukkolok;)