Egy jó kapcsolatról van szó. Szeret a barátom, ennyi biztos, de többször volt rá példa, hogy nem hisz nekem. Mit kéne tennem ezzel?

Egyszerűen irritál, rosszul esik, rosszul érzem magam tőle, hogy nem hitte el amit mondtam. Pedig nem komoly dolgokról volt szó. Én őszinte vagyok, és csak úgy megy egy kapcsolat, ha így is kezelnek. Főleg hogy nem adtam okot bizalmatlanságra.

pl.: volt köztünk egy kis félreértés, kicsit passzív volt, nem nagyon kérdezgetett, ilyesmi, meg türelmetlen volt velem, úgy beszélt velem mintha egy kollégája lennék, csak a suliról. Mondtam hogy ne haragudj, most megyek inkább, mert feszült vagy, nem kellek most én ide. Erre fél óra múlva felhív, hogy tudja már mi a bajom, hog elfelejtette a hónapfordulónkat...holott ez meg sem fordult a fejemben. Pasi, nem várom el tőle.

Egy másik eset: fájt a fejem, mert egész nap gépeltem a beadandót. Mondtam hogy ez tolt ki a szememmel meg a fejemmel. Erre megkérdezi: Kicsim, nem azért fáj a fejed, mert titokban szedsz valamilyen gyógyszert? Nincs valamilyen betegséged, amit titkolsz? Na így...

Nekem ez így nem jó. Pedig nagyon jól megvagyunk, egyformák vagyunk sokmindenben, működnek a dolgok, de ezekből azt érzem hogy nem bízik bennem és nem hisz.

Egyszer már ezt leültem vele megbeszélni. Hogy én olyan vagyok hogy megmondom mindig a tutit, ezt ő is tapasztalta, kényes témákban is meg mindenben, nem beszélek mellé. De most megint ez van...

Mit tehetek még?