Miért van az, hogy mindig a normális csajoknak jutnak azoka pasik, akik nem értékelik őket?

"Miért van az, hogy mindig a normális csajoknak jutnak azoka pasik, akik nem értékelik őket?"

tegyük fel, két normális ember összejön. ilyenkor az van, hogy az egyik jobban tapad a másikra, mert jobban szüksége van a közelségére. a másik fél pedig ezt egy idő után ki fogja használni, mert tudja hogy a másik mindent megadna neki, elkényelmesedik, és ő már semmit sem tesz a kapcsolatért, csak ül, és vár, mert tudja hogy a másik úgyse bírja ki, hogy ne keresse. a bunkó személy lehet férfi is, nő is, az teljesen mindegy, attól függ, hogy a másik mennyire mutatja ki a szeretetét, és ezzel mennyire "rontja el" a társát. tehát a bunkó, lerázós, nemtörődöm emberekből lehet h az hozza ki ezt az énjüket (mert ez mkiben benne van), hogy tudja hogy a társuktól mindig mindent megkapnak.

ez csak egy elmélet, de sztem minden "rossz" embert meg lehet szelídíteni, és minden "normálist" el lehet rontani.

19/L

8.15ös vagyok.

Szerintem ezt úgy lehet egyensúlyba hozni, hogy mindkét fél megtartja egy kicsit a magánéletét, és magánszféráját. tudom, nagyon nehéz ellenállni, mert az ember legszívesebben mindig azzal lenne aki szeret, de a sok együttlét egy idő után oda vezet, hogy az egyik ezt tudat alatt megunja, és ezért lesz bunkó a másikkal, holott maga se érti az okot, hogy miért bunkó a társával. szerintem úgy van ez, hogy nem kell annyira ragaszkodni a másikhoz, és világmegváltó dolgokat várni tőle, hanem hagyni kell, hogy minden alakuljon magától. (és akkor kellemesen fogsz csalódni.) például ha nem ér rá a barátod, nem kell otthon ülni és szomorkodni, hanem olyan elfoglaltság után kell nézni, amit szeretünk csinálni, vagyis egy kapcsolatban is meg kell őrizni önmagunkat, és az egyéniségünket. sokan ott rontják el, hogy már a másik lesz az életük, csak körülötte forog minden, ezért olyan nagy a csalódás, ha valami nem úgy alakul, ahogy elképzeltük. (holott reális szemmel nézve lehet hogy nem is olyan nagy a probléma, csak felfújja az ember)

remélem hogy valamennyit segíthettem:)

Én normális vagyok, de hallom a szavaid. "Túl fiatal vagy".

Az Én korosztályomba meg "nagypapa" vagyok, így várok majd arra amikor 35 leszek és nem mondja Rám egy 20 éves, hogy fiatal vagyok neki...

22/F