Ennyire megbocsáthatatlan a bűnöm? A barátom megtalált a telefononban egy olyan sms-t,amit nem kellett volna..

szia! azért annyira nem volt véletlen ha álnéven bennt volt a telefonodban! lehet én is meghagytam volna azt az sms-t, de Isten látja lelkemet, a párodnak igaza van, miért titkoltad el? nem véletlenül, az biztos. Miért volt szükség a másik srác bókjaira, mikor neked ott a párod...Érted...

Én megértem mert nekem is jólesik ha valakinek tetszem, de azért az sms-t nem menteném el...

próbáld elmondani neki, hogy sajnálod ami történt. Ha szeret ennyit még megbocsájt:)

üdv, és soha többet semmi lóditás!

Lehet, hogy számodra nem jelentett semmit az sms, és később ezt el is mondtad a párodnak, de amikor ő ezt elolvasta, ő csak annyit tapasztalt, hogy valakinek a kedves smsét őrizgeted. Emiatt pattanhatott meg benne a bizalom. Ha valóban nem jelentett számodra semmit, miért őrizgetted, és miért írtad be álnéven a srác nevét? Ha nincs mit titkolni, akkor ez mind fölösleges. Remélem érzed, miért tetted nyugtalanná a barátodat.

Nem baj, ha valaki érdeklődik irántad, és jól esik a dolog, de tök fölösleges titkolni, mert pont az ad okot a féltékenységre. Ezeket nyugodtan meg lehet osztani a pároddal, és jót mosolyogni rajta, hogy de 'én biza téged választottalak, örülj a szerencsédnek' ;).

Feledtetni nem tudod, de elmondhatod neki, hogy sajnálod, hogy ilyen következtetést vont le, hibáztál, hogy nem beszélted meg vele, legközelebb már okosabb leszel...stb. Kérj bocsánatot, de ne könyörögj! És a legfontosabb, éreztesd vele, hogy szereted. Lehet, hogy egyébként is hiányolta ezt, és ezért rendült meg ennyire.

Nem tudom mennyi idős a kapcsolat, ha régebb óta tart, meg fog bocsátani, ha még frissebb, akkor lehet hogy nem.

Én is azon a véleményen vagyok, hogy ki kellett volna törölni. A másik, hogy álnéven volt beírva. Ez tényleg jelent valamit. Titkolóztál előtte, érthető, hogy nem bízik benned.

Gondolj bele: Fordított esetben te mit éreznél???

Ismerős szituáció, nagyon hasonlóan jártam barátnőmmel régebben, csak ő egy levelet kapott suliban... aztán véletlenül nézelődtem a szobájában, megijedt, odarohant az íróasztalához, kihúzta a fiókot és elvitt vmi papírt... kérdeztem tőle mi az, miért rohant el meg adja ide, de nem volt hajlandó, felszólítottam még 1x h adja ide mert ebből nagy baj lesz tényleg későbbiekben, akkor sem adta ide, lehúzta WC-n széttépve....

Aztán elmondta, hogy nem tudja mi van benne (!), csak egy osztálytársától kapta akivel régen járt is 1 hetet kb, és annyit mondott neki mikor odaadta bnőmnek h gondolja meg, szal h nem tudja de szerinte csak hízeleg benne meg próbálkozik... mondanom sem kell, nekem is ezek után eszméletlenül megingott barátnőmben a bizalmam, és nem is maga a levél ténye miatt, még csak azért sem mert elfogadta és hazavitte (nem lett volna muszáj), hanem azért, mert ELTITKOLTA, a szemem láttára (!), holott direkt kértem hogy ne... Kb ekkor kezdődtek nálunk a féltékenykedések részemről, és egy ideig folyamatosan nyomoztam utána, mai napig is néha rámtör ez a dolog...

(Slusszpoén, bár ez már mindegy a ti szempontotokból, de barátnőmnél most 2,5 évvel rá hogy történt ez a dolog, rákérdeztem hogy tényleg nem tudta, hogy mi van benne? És közölte hogy DE, az egészet elolvasta és így tartotta meg a levelet... ennyit erről.. persze megbocsájtottam ezt is, mostmár úgyis mindegy.. :) )

Meg kellett volna mondanod neki, vagy kitörölni az sms-t (bár ez utóbbi is csak részben megoldás, mert akkor továbbra is titkolózol, szóval a legjobb megbeszélni)... Egyébként szerintem ha csak ennyi volt és régebb óta együtt vagytok (4-5 hónap sztm már elég lehet), meg fog nyugodni egy idő után.

Engem is felzaklatna. De volna rá mód hogy a lány bizonyítson, az idő meg jó gyógyító, ha megtudod fogni, és kitart, nemsoká jobb lesz.

Ha volt már vmikor hasonló hogy féltékennyé tetted, akkor nehezebb lesz a dolog.

Szerintem szeresd. De ha ezért vége, akkor túl érzékeny, mert ha tényleg ennyiről van szó, ahogy mondod, akkor ez egyáltalán nem komoly ügy.