A külső megfog, a belső megtart. De mi van, ha a külső nem fog meg?

nem tom mi a bajotok a külsőtökkel

legyen tartásotok

ha azt mondod magadra hogy ronda vagy naná hogy annak lát mindenki

most nem az erőről beszélek ami megszépít csak egy kis önbizalomról

akinek nem tetszel azt leszarod aztán kész

a csúnyának a csúnya

szépnek a szép

ennyi a szitu

"Engem okos, kedves, aranyos, jó humorú srácnak tartanak mások, mégse tudtam megfogni soha senkit a belsőmmel, mert annyira ronda a külsőm."

Velem is így van, bár én bunkó, antiszoc, rossz humorú, intelligens srác vagyok, aki a félhomályban fejszével a kezében az erdő szélén sétálgat. A saját korosztályom úgymond kiközösített, de a középkorú emberek befogadtak.

Nagyon sok múlik az önbizalmon, azon, ahogy az illető "eladja" magát. Nőként mondom, ha egy srác azt közvetíti magáról hogy "ronda és béna vagyok,nem kellek senkinek", akkor ez be fog igazolódni. Egy haveromnak tanácsoltam egyszer, hogy legyen határozottabb fellépése, esetlenség helyett sugalljon magabiztosságot (nem bunkóságot! az nem ugyanaz!) - megfogadta, és pár héten belül lett barátnője.

Utolsóhoz: ez nem mindig állja meg a helyét, engem szép nőnek tartanak, a barátom jóképű srác (nem csak az én megítélésem szerint), és mindketten jó csórók vagyunk :D Nem értem, miért jön mindenki ezzel, hogy a nőknek a gazdagság számít...

A külső jelentőségét sajnos kevésbé tudom tagadni, de a legtöbb ember tehet is érte, ha egy kicsit jobban odafigyel pl. a hajviselete (sokaknak jobban áll pl. a hosszabb haj), az öltözködésre (sokszor apróságok, pl. olyan nadrág, ami jól áll, rá való - sok pasi még erre se figyel -, kopott póló helyett egy ing, stb. stb.)

Engem szinte mindenki jó arcnak, kedvesnek, intelligensnek, jóindulatúnak mond, vagy ismer, mégis mivel nincs egy átlagon felüli külsőm ( magas vagyok, nem vagyok ronda, csak nem hiper jóképű) egyszerűen nincs elég önbizalmam, ami már viszont elég komoly hátrányt jelent...

Próbálok jó benyomást tenni, de legtöbbször átnéznek rajtam :S

16/f