Olvassa valaki a blogom?

Én tudok, illetve tudnék segíteni, egyszer írtam egy hosszú, kifejtős levelet, de kaptam egy olyan választ, amiből nekem az jött le, hogy elvileg keresed a kiutat, de kb nagyban leszarod, mivel akkor boldogabb lehetnél, de nem mersz. Ha előtted lenne egy fal, amin megnyomhatsz egy nagy piros gombot, ami leveszi rólad az összes depressziót, és szellemileg helyrerak, megnyomnád? Ez a kérdés, mert ez a gomb mindig ott volt előtted.

Elsőként szerintem ne utáld az embereket, és vedd őket is emberszámba, értékeld a jó tulajdonságait, ne csak zombinak nézd. És ezt nem a szüleidre értettem (mert ők aztán pont Nem fognak segíteni pszichológiailag, gondolom ezt már ki tudtad tapasztalni)

Másik 2 szörny a facebook és az msn, azt hiszed, az nyugtat meg, pedig az az a drog, amitől meg akarsz halni. Nem akarod átlátni, nem akarod beismerni, de így van. A beismerés azt jelenti, hogy valóban nem oda mész gyakran és leszeded a gépedről, nem azt, hogy csak "igen"-t mondasz rá. sokszor érdekesen fogalmazol, hogy az emberek nem fogták fel, hogy neked mi kell. mindenki tudja, hogy neked mi kell, az egy ember aki még nem tudta felfogni, az te vagy :)

Nagyon jótanács, mindig azokkal az emberekkel töltsd az idődet, akik növelik az önbizalmadat, és azokat szard le, akik nem. Gondolom az is hozzásegített, hogy az utóbbi időkben a rátámaszkodott emberektől nagyrészt csak kritikákat kaptál. Nekem írhatsz bármikor, mert ha úgy érzed elértél valamit, én büszke leszek Rád.