Hol és kinek mesélitek el a titkotokat? Szerető vagyok.Lassan felőröl a kapcsolat mert viszonzatlan szerelemről van szó.

Amikor én szerető voltam, senkinek nem mertem elmondani, csak Anyukámnak. Tudom, fura...

Voltak és vannak is nagyon jó barátnőim, de azt vhogy csak Anyumnak tudtam elmondani. Nem mondom, hogy repesett az örömtől, de támogatott, soha nem mondta, hogy szakítsak már! Persze mi mindig nagyon-nagyon bizalmas kapcsolatban álltunk, inkább barátnőmnek tekintem, mint anyámnak. Ja, hozzáteszem van köztünk 30 év, tehát azt sem mondhatnám rá, hogy fiatal, ennek ellenére (vagy pont ezért?), nagyon modern gondolkodású.

Biztos van olyan vki, akivel meg tudod osztani, aki nem pletykál ki! Ha nincs, csak egyszerűen írd ki magadból, nekem az mindig sokat segít. Főleg, mert utána ahogy visszaolvasom, teljesen máshogy látom a dolgaimat, mint ha nem is én, hanem vki más írta volna.

Feltöltődni sztem csak az együttlétekből lehet, még ha utána fájdalmas is. Mióta vagytok "együtt"? Hány éves vagy? Én akkor voltam 22 és 1 évig bírtam.

Senkivel sem. Néha hiányzik, de nincs olyan akivel meg tudnám beszélni, pedig lenne mit.

Szeretőnek lenni pedig nem egyszerű dolog. Csak akkor tud normálisan működni, ha mindkét partner ugyan olyan helyzetben van, pl. mindkettő egy rossz kapcsolatban van, de nem akar kilépni belőle pl. gyerekek miatt.

Ugyanakkor én hiszek benne, hogy egy szeretői kapcsolatnak nem kell tisztán a szexről szólnia. Hiszek abban, hogy valaki szerethet egynél több embert is.

Én a másik oldalon vagyok mint te. Az kapcsolatom nem olyan mint amilyennek szeretném, de nem akarok kilépni belőle. Volt már több lehetőségem is, mikor majdnem szeretőm lett, de végül meghiúsult ilyen-olyan okokból.

Egyben biztos vagyok: Ha valakivel valaha összejön, akkor én nem csak egy "lyuknak" akarom használni akibe csak belepakolok. Persze a szex fantasztikus lenne, de nekem fontos az, hogy a lelkét is legalább úgy kényeztessem.

Nem hiszem, hogy rajtam kívül sok ember gondolja azt, ez megoldható. Én szilárdan hiszem.

Majd meglátjuk mit hoz a jövő...

Én a helyedben leülnék vele és elmondanám neki, hogy nekem szükségem van érzelmekre is. Ha nem is adja meg neked azt amire igazán szükséged lenne, azért adhatna többet...

Óóóó...Erre mondjuk nem gondoltam (én vagyok akinek huszon évesen volt). Ez azért is gáz, mert így egyszerre fogod elveszíteni a szeretődet és a legjobb barátodat is. Biztos sokan elítélnek Téged, én nem tudlak, sőt! Sajnálom, hogy ilyen mocsok helyzetbe kerültél. Azt megkérdezhetem, hogy hogy alakult ki? Mert ha a legjobb barátod, akkor hogy tehette ezt Veled? Vagy Te vele? "Remélem" a párjával is jóban vagy, mert akkor az aztán tényleg extra ciki!

Írj privit ha gondolod! Ja, amúgy 30 vagyok.

Én is voltam szerető 2évig, de én már a felesége vagyok, szerencsére:-) Én a barátnőimnek mondtam el és anyunak. De nagyon rossz volt az a két év, pedig engem szeretett és tudtam ezt nagyon jól. Ha nem hagyta volna el a családját nem is tudom meddig vártam volna... Szerintem még évekig és szenvedtem volna... De szerencsére megjött az esze, és a szerelmet választotta, nem a rossz párkapcsolatát amit csak a gyerek tartott össze és minden nap veszekedtek.

Esély sincs rá, hogy érez valamit irántad?