Idézet arra, ha valaki elrontott valamit?

Te olyan furcsa kártyás vagy... valaki, aki kártya helyett szenvedélyekkel és emberekkel játszik. Én voltam az egyik dáma a játszmában. Aztán felálltál, és odább mentél... miért? Mert meguntad. Csak elmentél, mert meguntad.

A kihullott könny megbosszulja magát azon, aki okozta.

Ha az ember szeret valakit, akkor semmi szüksége arra a szóra, hogy "sajnálom".

Nem az rendített meg engem, hogy hazudtál nekem, hanem, hogy többé nem hiszek neked.

Mindig azt hittem, hogy a narkó is elég szar, de csak a szerelem képes istenigazán tönkrevágni az ember életét.

"Ha megbántanak, ne azzal törődj hogy mennyire fáj, hanem azzal, hogy az később a megbántás feladójának mennyire fog fájni..."

"Az életben az a szép, hogy mindenki úgy b*ssza el, ahogy csak bírja."

"Mert nincs rettenetesebb, mint mikor belenézek a szemébe és látom azt a végtelen ürességet."

"Hazudik a tekinteted, minden érintésed, kimondott szavaid, az egész létezésed."

Első körben ezeket találtam, amik talán(!) jók lennének... Remélem van közöttük megfelelő:)

[link]

[link]

"Ha megbántanak, ne azzal törődj hogy mennyire fáj, hanem azzal, hogy az később a megbántás feladójának mennyire fog fájni..."

emlékeztet arra, hogy volt egy lány, aki nem akart végighallgatni... ki tudja később mi lesz, de szerintem 100x megbánja úgyis, ha rájön mit vesztett. Szal az első igaz.

"Az életben az a szép, hogy mindenki úgy b*ssza el, ahogy csak bírja."

hát igen