Amennyiben még nem vagy 18 éves, a böngésződ Vissza gombja segítségével hagyd el az oldalt.
Hogyan döntenétek a helyemben?
Arról lenne szó,hogy kb. 2,5 hete összejöttem egy sráccal. Ebben a két hétben, minden este rám ír msn (ha fent vagyok), minden zh-m előtt és után ír egy sms-t, hogy hogyan ment... ahova kiírok valamit (lásd; iwiw, facebook, twitter) egyből kommentál, reagál rá. De a legjobban azon döbbentem meg, hogy egyik este (kemény zh-s hét után, hullaként csak annyira mentem fel,hogy valami fontosat megírjak barátnőmnek), közölte velem, hogy majd milyen jót fog tenni nekem a hétvégi (szombati,vasárnapi) találkozásunk. Csak, hogy ezt velem elfelejtette megbeszélni! Úgyhogy ezen rendesen ki is akadtam, és ezalatt a 2 hét alatt egyre jobban azt érzem, hogy "megfojt", nem hagy levegőt venni... hogy veszélybe került a függetlenségem, az önállóságom és az, hogy a szabadidőmet egyedül én osszam be, úgy ahogy szeretném és vele, ill. másokkal akkor találkozzak amikor én szeretnék.
Szóval Ti mit csináltok a helyemben? Beszélnétek vele, hogy kicsi vegyen vissza magából, mert így kicsit sok(kkk). Vagy a sokkal drasztikusabb lépést választanátok és kidobnátok?
Köszönöm a válaszokat!
válasza:Teljesen megértelek, ez már valóban nagyon túlzás.
Ha éreznék iránta valamit, akkor először megpróbálnám megbeszélni és akkor szakítanék, ha a helyzet nem változik, ha még nem alakult ki bennem semmi, akkor most szakítanék.
válasza: válasza: válasza: válasza:Kicsit éreztesd vele, hogy "nem a farok csóválja a kutyát", vagyis nem pattansz, amikor ő úgy gondolja!...
Amikor ő előre megírja, mikor fogtok találkozni, akkor NE ÉRJ RÁ (van valami más dolgod), szoktasd hozzá, hogy előbb megkérdezze: ráérsz-e egyáltalán?!
2-3 ilyen eset után meg fogja szokni, hogy nem ő vezényel, hanem te!!!
Minden csak szoktatás kérdése!... :-DDDD
válasza: válasza: válasza:Köszi az eddigi válaszokat!
Nem csak neten jöttünk össze, mert az első héten 2-3 naponta találkoztunk, amikor pedig zh-ztam, akkor zh-k után...
Nekem ez a törődés inkább már azt az érzést kelti bennem, mintha ki akarna sajátítani... Az előző barátaim is törődtek vele, de nem vitték ennyire túlzásba (nem ezt az érzést váltották ki belőle). Lassan inkább a rokonszenvből, ellenszenv lesz...(ahogy egyikőtök írta).
Valamelyik válaszoló írta, hogy ha már voltam igazán szerelmes, akkor biztos úgy voltam akkor, hogy mindig vele akartam lenni. Voltam igazán szerelmes, de soha nem volt azt, hogy állandóan, minden percben vele akartam lenni, nem "lógtam" a nyakán, hagytam szabadteret... és mégis igazán szerelmes voltam.
Nem igazán vagyok az a típus, aki ha valakivel összejön, akkor egyből csak rajta lógok és meg akarom mutatni a világnak, hogy ő a párom, csak az enyém és senki másé... Most ezzel nem azt akarom mondani, hogy nem tudok szeretni, vagy nem szeretem ha szeretnek... "csak hagyjuk azért élni a másikat is".
Vagy esetleg, lehet azért érzem ezt most sok(kk)nak, mert az előző kapcsolatban a végére keményen rövid pórázt kaptam és nem akarok még egyszer így járni? és most ezt is úgy érzékelem, mintha az lenne?
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!