Amennyiben még nem vagy 18 éves, a böngésződ Vissza gombja segítségével hagyd el az oldalt.
Mit tennétek a helyemben? Mennétek vagy maradnátok?
15 éve vagyok együtt a párommal, ebből 10 éve házasok vagyunk. 2 gyerekünk van 6 és nem egészen 1,5 évesek.
Az ő házában élünk, nekem sajnos nincs ingatlanom. Amikor jól vagyunk akkor minden nagyon jó és rendes, kedves, kifejezetten udvarias, kirándulunk, élvezzük a mindennapokat, stb. De néha nagyon egymásnak feszülünk és az elég durva vitákba torkollik. Sajnos a nagyobbik gyerekünk már erti is ezt és nagyon nem szeretném ha ezeknek lenne szemtanúja. Az utóbbi fél évben 2x volt hogy tetlegességig fajultak a dolgok. En hozom ki a sodrábol mert nem hagyom a vitát, de sajnos 2x meg is szorította a karomat, amit nagyon intő jelnek veszek. És aggodok hogy nagyon egymásnak fogunk feszülni időről időre ami szerintem nem normális mértékű..
úgy érzem hogy a háztartasban is mindent én viszek, a gyerekekkel minimálisat segit, de ez valahol oke, nert nagyon sokat dolgozik és keveset is van itthon. Ezáltal egyébként megvan mindenünk, nyaralás, ruha, ennivaló, stb. De én sem kerestem rosszul korábban és nem is fogok ha visszatérek a munkába, de ez már nem lesz olyan a 2 gyerek mellett.
Ez ősztôl lesz, de csak 6 órában, mert nincs segitségem, és akárhogy is számolom nem tudok annyit keresni hogy egy albérletet is kifizessek a mai árak mellett. Miután a kisebbik gyerekem csak magánbölcsibe mehet-nincs más itt helyben, ugyhogy választhatok hogy vagy dolgozok és fizetem vagy nem dolgozok-de egyik esetben sem fér bele az albérlet mellé, ugy hogy a mindennapok is simán menjenek. Amennyibe pedig most kerül az élet még ha el is intézödne a válàs és lenne gyerektartás akkor sem tudnám kifizetni a magánbölcsi, albérlet, létfentartás kombinációját 2 gyerekkel, segitseg nélkül. A munkám része ugyanis néha a hétvégi vagy esti elfoglaltság (előadóművészet) amihez segitség hiján elengedhetetlen a baby sitter, ami szintén penz ugye. Anyukámhoz mehetnék, de ő 150 km-re lakik, és nem akarom iskola előtt kiszakítani a gyerekem a környezetéből. Neha ő besegit, de még nyugdij előtt van, nagyrészben dolgozik. Kilátástalan helyzetnek erzem, de kezdek belefáradni. Nyilvan en is hibázok, de azt érzem hogy ami a másik féltől jön már túl sok, nem tudok és nem akarok már ennyi dolgot megbocsájtani (viták alkalmával sokszor nagyon le is minősit, alacsonyabb rangúként kezel, és olyan dolgokkal bánt ami szerintem nem fér bele-én ezt viszont soha nem teszem, egyszerüen nem vagyok ilyen). De úgy erzem hogy nincs kiutam, és nem tudok szabadulni. El vagyok keseredve, nem tudom mit tegyek, de úgy erzem vmit muszáj.
válasza: válasza:" En hozom ki a sodrábol "
Mégis miért vagy akkor ilyen bunkó hogy szándékosan szítod afeszültséget.
Milenne ha normálisan állnál a dolgokhoz, nem csak azért is vitázni.
válasza:Az a hárítás hogy te hozod ki a sodrábol, es szoritgatja a karod instant válóok mert veszélyes az ürge.
Én már nézném a másik lakásokat meg stb hogy legyen hova lépnem.
Meg a gyerek se azt tanulja hogy anya "laposra verve" a normális.
A gyerek előtt az ilyenek amugy gyerekbantalmazás is. Törvényileg.
3# olyasmiről van szó pl, hogy megkérem valamirex bunkón reagal, és én nem hallgatok hanem felveszem a kesztyüt, mert alkalom adtán is csomó mindenre csak húzza a száját, ha segítséget kérem. Általában a saját dolga a legfontosabb, tök mindegy hogy amúgy 4-en élünk egy házban.
Legutóbbi eset, hogy kértem hogy csinàljon a nagyobbik gyereknek egy szendvicset amig a kicsit megfürdetem. És erre kezdett el velem vitázni hogy neki most más dolga van, amugy nyomkodta a tabletet. Oke munkaügyben, de basszus. Na mindegy, én meg mondtam a magamét, hogy nem igaz hogy ennyit nem tud megtenni. És már lógott rajtam a kicsi, de nekiálltam elővenni mindent a vacsorához. És odajött tök agresszívan dúkva fúlva (kb mint egy faltörő kos, és arrébb lökött, megszorította a kezemet…) aztán nekem esett és vergődött 20 percig miközben végül mindkét gyereket megfürdettem hogy én mekkora idióta vagyok., meg hogy merek így viselkedni.
válasza:Utolso napokat rugod. Keszülj arra hogy egyre durvabb lesz ez csak romlani fog.
Intezd a lakhatást.
válasza:Menned kellene ebből a kapcsolatból. Ez így ebben a formában kiskorú veszélyeztetése, amit csináltok. Veszélyeztetitek a gyerekek pszichés fejlődését, károkat okoztak az idegrendszerükben. Az, hogy esetleg nem értik, miért üvöltöztök, súlyosbító tényező. Mert szerencsétlenek nem értik, mitől van feszültség.
Egy biztos: hivatalos szervekhez semmiképp sem szabad fordulni. Rendőrség, családsegítő, gyermekvédelem teljes mértékben kizárva. Csak tovább rontják a helyzetet.
Az is biztos, hogy ebből a kapcsolatból csak nagyon komoly áldozatok árán fogsz tudni kiszállni. Az hogy kiszakítod a gyerekeket (az egyébként toxikus) környezetükből, a minimum. Mindenképp beszélj anyukáddal. Vele valószínűleg még fogjátok tudni oldani ezt a helyzetet.
válasza:hát ez borzasztó... ennél sokkal pitiánerebb dolgokra mondják itt az oldalon, hogy válás, 1- es meg még párkapcsolati tanácsadást javasol... nem értem. Egyértelműen egy agresszív férfival élsz együtt, ezen nincs mit javítani. Dühkezelése, konfliktuskezelése, önkontrollja sehol nincs felnőtt 2 gyerekes férfi létére. Kifejlett személyiség, ez már nem fog változni. Az meg hogy a gyerekek előtt leminősít az a legalja.
A vita oka az volt, hogy a saját gyerekének készítsen ételt amíg ő a másikkal foglalkozott kedves 2-es, mi az hogy kihozza a sodrából. Ezzel szokták az áldozatok mentegetni a bántalmazót.
Nehéz helyzet, de én elköltöznék anyámhoz és idővel próbálnék felépíteni egy új életet. Ez már nem lesz jobb. Legalább van ennyi lehetőséged, hogy van még szülő, aki segít.
Kedves Utolso!
Igen, sokszor így érzem én is, csak aztán jönnek a “jó” napok és akkor mindig felmentem őt.
Egyébként a gyerekek előtt nem ismertem ezt az oldalát, pedig mint látható elég régóta együtt vagyunk már. De az évek alatt rájöttem, hogy jobb is ha kimarad a legtöbb gyerekes dolgoból, mert csak türelmetlen és agresszív lesz tőle.
Kérdezhetnétek, hogy miért van akkor két gyerek. A második gyerekünk nem volt tervezve, ő azon nagyon ritka eset, aki valóban védekezés mellett érkezett, és mivel vallásosak vagyunk, nem merült fel hogy ne tartsuk meg. Amit én nem is bánok, sőt hálás vagyok értük. Nekem ők a mindeneim, tényleg.
De sokszor érzem, hogy erőn felül teljesítek, mindent megcsinálok, amit tudok, legfőképp egyedül. Van egy kis takaros házunk (bár így érzem, de sajnos megkapom hogy ez csak az övé-ami igaz is-hozzáteszem rengeteg munkám van benne nekem is), mindig csinosítgatom, otthonossá igyekszem tenni mindennel, mindig rend és tisztaság van, a gyerekek jórészt makulátlanul ellátva, nevelve, a nagyot mindenhol csak dícsérik milyen okos, mikyen tájékozott, milyen udvarias.
Oké főzni csak hétvégén szoktam, és akkor sem michlen csillagos dolgokat, de alapvetően mivel a ferjem sokszor szombaton is egész nap meg fél vasárnap is dolgozik, így egyedül maradok ennek a megoldására. Múltkor mondta amugy, hogy milyen jó anya és feleség vagyok, hogy mindig mennyire rendben vannak a gyerekek..es hát én is így làtom, de valójában ezt egyedül csinálom és sokszor érzem azt hogy a vitákban meg azzal az 1-1 dologgal fog meg, ami épp per pillanat nem tökéletes és olyan dolgokkal sérteget (pl szüleim, munkám) amiről amugy nem tehetek. Úgy érzem hogy sokszor nem fer velem szemben, és tényleg a második gyerekünk érkezésével sajnos mintha egyre kevesebb türelme lenne.
Én ilyet nem làtok, nem hallok a környezetünkben és nyilván nem merek rákérdezni, de persze tudom és érzem már egy ideje hogy ez mégsem egészséges. Azért született meg bennem a kérdés mert eddig magamban is mindig elhesegettem, de már nem érzem úgy hogy mentegetnem kellene. Csak még attól is félek hogy hogy reagàlna. Tudja hogy a mindenem a két gyerek. És a legutóbb azt mondta dühében hogy elveszi majd őket. De hàt ilyet tehetne? Remélem nem. De talán nem is gondolta komolyan. Sajnos nagyon agresszív, gonosz és alpári tud lenni, annak ellenére hogx talán egy ezt egy ismerős de még a családja sem gondolná róla
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!