Amennyiben még nem vagy 18 éves, a böngésződ Vissza gombja segítségével hagyd el az oldalt.
Szerintetek ez rendben van egy jó kapcsolatban?
A párommal 4 éve vagyunk együtt és fél éve költöztünk össze.
Az egész romlása a párkapcsolatunknak a költözéssel együtt jött, ő főállásban dolgozik, illetve ezután még hazamegy a családja vállalkozásában dolgozni, és 8-9 körül hazatoppan. Ezt a mellékállást azért csinálja, hogy még több pénzt szerezzen a jövendőbeli vállalkozásához, illetve tapasztalatot is gyűjt így.
Az időzítés mondhatni számomra elég rossz volt, mert pont akkor vágott bele ebbe a vállalkozós témába, amikor mi összeköltöztünk, így hát olyan, mintha egyedül élnék, mindent én csinálok itthon, elhanyagolva érzem magam.
Rengetegszer beszéltem már vele erről, hogy ez így nekem nem jó, úgy tűnt, mint aki megérti és változtatni fog ezen, de nem. És nem azzal van a baj, hogy tesz a jövőért, inkább becsülöm és örülök neki, hanem azzal, hogy meg lehetne találni az aranyközép utat, és nem csak a munkának, pénzszerzésnek élni. Fél éve nem voltunk sehol kiruccanni, akár egy étterembe, a szexuális életünk se a legjobb, 1-2 hetente van "akció", ami tart 5 percig és viszlát.
És persze azt se tartom fairnek, hogy minden kiadás forintra pontosan el van felezve, de mindezek mellett 90%-ban én csinálok mindent itthon.
Na de, tegnap szóba került ez megint, mindezeket újra elmondtam neki, és nem találja jogosnak, hogy ezeket mondom.
Mert, hogy ő a jövőnkért tesz, ő azért dolgozik annyit, hogy később nekünk jobb legyen. Itt egy kicsit meginogtam, mert ez egy jó dolog, de mégse vigasztal. Örülök, hogy erre fordítja az idejét, nem pedig a videójátékokra vagy az italra.
Aztán kibukkant belőle, hogy neki van egy ilyen fura gondolkodásmódja, hogy ha a másik ember nem csinál hasznosat, nem foglalkozik a jövőjével, az nem imponál neki, és tudat alatt nem akar "megjutalmazni" engem, ez az oka, hogy nem megyünk el sehova, kevés a szex, soha nem lep meg semmivel.
Itt azért egy kicsit megtört bennem valami az irányába, tudja, hogy milyen rosszul vagyok mostanában mentálisan, főleg mióta összeköltöztünk, és azon vagyok, hogy összeszedjem magam, dolgozok, itthon teszek-veszek, most elkezdett érdekelni az online marketing, szeretnék eljárni csoportos edzésekre.
Megtört, mert nem hiszem el, hogy ha egy ember szereti a másikat képes ilyenekre.
Össze vagyok zavarodva igazából, nem tudok semmit se sehova tenni már, és kíváncsi vagyok a véleményetekre, hogy én lennék egy hárpia, túl szigorú, túl érzékeny, vagy sem!?
válasza:
válasza:Lakva ismerszik meg az ember. Egyikőtök sem így képzeli el a jövöjét, nem egymássak, nem ilyen ember mellett.
Innen már nincs visszaút.
válasza:"Mert, hogy ő a jövőnkért tesz, ő azért dolgozik annyit, hogy később nekünk jobb legyen."
Gondolom ennek jegyében közöskasszán vagytok, hogy honorálja a többletmunkát, amit a háziszolgálatban teszel, hogy ő plusz pénzt kereshessen....
Egy percig nem maradnék.
válasza:"Fél éve nem voltunk sehol kiruccanni, akár egy étterembe, a szexuális életünk se a legjobb, 1-2 hetente van "akció", ami tart 5 percig és viszlát."
Egyáltalán nem érdekled, nem a közös vállalkozás miatt dolgozik hanem a sajátjáért. Nem megy veled sehova mert többet ér a saját célja mint te! Letudja a szexet amikor szexhiánya van, egy lyuk vagy neki, amibe berakja 5 percre azt jól van.
Természetesen arra is jó vagy, hogy takaríts, főz vagyis nemcsak szexbaba vagy, de még csicska is. Ami a legrosszabb az egészben, hogy önszántadból csinálod, nem erőszakoskodik veled te megcsinálod érte, lefexel vele bár önző és mint írtam csak ürít beléd mint egy hivatásosba.
Meddig akarsz még így élni kérdező? Évekig, vagy elhagyod végre és az önbecsüléseden javítasz inkább?🤨🤔
Neki nem számít, ha szemétdomb van, neki a jövője többet ér, tegnapi állítása szerint.
Illetve, hogy neki egy társ kell, szóval legalább ennyivel belesegítek a közös jövőbe. Igazából bármit mondtam mindent meg tudott magyarázni, és a végén én jöttem ki mindenből rosszul, ami el is bizonytalanított egy kicsit.
Kiakadtam teljesen, egy olyan pontra jutottam el most, amilyen még nem volt, és nem is biztos, hogy meg szeretnék ezen a kapcsolaton is bármit menteni már.
válasza:"A párommal 4 éve vagyunk együtt és fél éve költöztünk össze."
Már az első mondat egy baromi nagy intő jel rátok nézve. Normális párok 1,5-2 év között már összeköltözik veled meg 4(!!!) év után bútorozott össze. Az égvilágon semmit se csinál veled amire azt mondhatnád, hogy legalább megbecsül, meg is mondta, hogy nem néz téged semmibe. De te azt kérdezed, hogy te vagy-e a túlérzékeny, hárpia? Eszem megáll esküszöm, hogy léteznek ilyen felmosórongy "nők" mint te vagy. Azzal ne gyere elő, hogy nem volt jó szülői példa mert az embernek elég olvasni, elég az, hogy hallja, vagy látja a TV-ben, neten milyen egy normális párkapcsolat. Szakíts és nagyon gyorsan menj el pszichológushoz azért, hogy emberi méltóságot tudj szerezni.
válasza:Ez akkor lenne jó ha te is tudnál valamilyen szerepet vállalni a vállalkozásában. Ha csak annyit hogy alkalmazottként ott dolgoznál az is jó lenne. Mert akkor mindketten a "magatokénak" érezhetnétek amit csináltok, nem éreznéd te sem úgy hogy a közös élet rovására megy a vállalkozás építése.
Erre szokták azt mondani hogy ő "magának kapargatja ki a gesztenyét" amiből téged kizár.
Itt most nem az anyagi részére gondolok, mert az oké hogy ő a vállalkozás tulajdonosa. Hanem az a lényeg hogy hosszabb távon te is azonosulni tudj a célkitűzéseivel, ne érezd úgy hogy minden csak róla szól, te nem vagy sehol a történetben.
Az nem baj ha az egyik fél célorientált, csak valahogy be kellene vonnia a másikat is, vagy kompenzálni a vállalkozás miatt kiesett időt. Különben az egyik fél mindig úgy fogja érezni magát mintha egy párhuzamos életet élnének, az egyik egy másik mátrixban élne. Nálatok is ez van.
Egyébként egy ilyen mentalitású ember mellett egyre jobban fogsz szorongani, mert egyre inkább azt fogod érezni hogy kevés vagy neki, neked is bele kell szakadni valamilyen nagyobb pénzt hozó munkába csak hogy megfelelj az elvárásainak. Nem tudsz önmagad lenni, megfelelési kényszeres leszel. De ha csinálsz is valamit akkor sem lesz elég.
Ha ez így megy tovább akkor te csak asszisztálni fogsz az ő életéhez de csak mint egy kívülálló, kb mint egy lakótárs.
válasza:Ha felmerül a gondolat, hogy maradsz, képzeld el, hogy így élsz még 5 évet, közben ebbe a csodába gyereket vállalsz. Ilyen férjet, apát, társat akarnál? Mit mondanál, ha itt olvasnád ezt a sztorit külső szemlélőként? Mit szólnál, ha a lányodnak lenne ilyen kapcsolata?
Ha bizonytalan vagy benne, hogy túlreagálod-e, lépj ki szerepedből és nézd meg a kérdésed külsősként.
válasza:"Kiakadtam teljesen, egy olyan pontra jutottam el most, amilyen még nem volt, és nem is biztos, hogy meg szeretnék ezen a kapcsolaton is bármit menteni már."
De mit akarsz még te javítani rajta amikor ő csak megtart téged szolgának és örömlánynak?
Miért neked kéne még jobban lemenni kutyába amikor ő neki kéne térden csúszva bocsánatot kérni és még a hátsódat is fényesre polírozni? 👀
válasza:Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!