Kinek van igaza? Én vagyok a rossz vagy a párom naiv?

Röviden annyi az előzmény, hogy Hollandiában dolgozunk mindketten sofőrként. Kb három havonta járunk haza, néha céges autóval néha repülővel.

Céges autóval kb 22 óra az út egyhuzamban, ami nagyon fárasztó, idő igényes és otthon is egy fél nap mire kipihenjük. Repülővel 4 óra várakozásokkal együtt, mondanom sem kell jobban szeretünk így haza jutni.

Jelenleg is megvolt beszélve a főnökkel, hogy repülővel fogunk menni két héten belül. Erre meg ma közli a párom, hogy az egyik kolléga érdeklődött, hogy ki megy haza a napokban, mert hogy neki lenne egy kocsija amit haza kellene juttatni. Párom meg simán rávágja, hogy mi fogunk menni és elvisszük ha kell.

Engem ez rendesen felbosszantott, mivel megvolt beszélve, hogy repülővel fogunk menni, főnök le okézta, illetve pàrom engem még csak meg sem kérdezett mintha az én véleményem nem számítana. És most kb egy idegen miatt mi 2000 km-t vezessünk le(Erdélyben) másnak az autójával , aminek kitudja milyen bajai lesznek ekkora távon.

Kiakadtam ezen, szerintem feleslegesen járunk mi rosszul valaki más miatt. Párom szerint én rossz vagyok, segíthetnénk mert ha nem akkor nekünk se fog majd senki… egyébként ő ilyen nagyon rendes, soha nemet nem mondó ember. Ami oke de itt úgy érzem hogy mi szívunk egy idegen miatt, ez nem egy sima szívesség. Ráadásul kb egy év múlva soha nem fogjuk látni ezt az embert. Mit gondoltok?

27n