Férfiaknak miért fontosabbak mindig a haverok mint a baràtnőjük?

Ezeknek a pasiknak a valóságban nincs barátnőjük, csak van egy szerencsétlen csaj, aki azt hiszi magáról, hogy ő a barátnő.

A valóságban nyilván nem, hiszen ez nem egy párkapcsolat.

A nő általaban a pasiknak nem barátot lelkitársat vagy társat jelent, hanem szexet.

De akikre számithat, vagy akik vállba veregik, vagy akik ott vannak ha baj van, vagy akik kihúzzák a bajbol, vagy akik ott vannak mellette ha sír, vagy akik vele nevetnek ha nevet, vagy akikkel együtt sörözhet, gokartozhat és megelheti önmagát, tehat a valodi szellemi lelki kapcsolódás a pasiknak általában a sorstárs a barát a bajtárs. Es nem egy nő.

A nők sok pasinak csak szex meg "hobbi", elmozizni az affektálásain, a hajguniján, a rozsaszin körömlakkján, segiteni, méricskélni miniszoknyában meg ezek. Nincs szellemi kapcsolódás összetartás. Pacsik, összekacsintás, vicces bunyók vagy szkander stb.

Ellenben a nők közt meg alapvetoen nem összetartás van hanem irigység féltékenység rivalizáció vagy egymást utánzása majmolása stb.

Kesobb meg ugye anyát jelent. Ha pl gyereket szul a nő.

Es mint anno anyutol kesobb a feleségtol lépnek le a haverokhoz.

Vajon miért lehet, hogy a nőknél a barátnők fontosabbak, mint a pasijuk?

Kicsim, értsd meg, hogy most csajos este van, megyünk az Onyxba, már három hete nem voltunk együtt a csajokkal, de holnap a tiéd vagyok, majd nézünk valami sorozatot a Netflixen. Igen, tegnap is azt mondtam, hogy a tiéd leszek, de én sem tudtam, hogy Krisztit pont akkor dobja ki azt a szemét, utolsó Norbi és valahogy össze kellett kaparni a padlóról, hát egy ilyen értékes csaj nem érdemli meg, hogy egy ilyen senki miatt összezuhanjon. Ja, és amúgy tök jó pasi vagy, emberileg is, meg minden, de ha a Zsuzsi azt mondta, hogy nem illünk össze, mert szerinte az én 167 centimhez legalább egy olyan 186-187-es pasika kéne, te meg csak 183 vagy, úgyhogy szerintem inkább váljunk el békével, nem akarok rád haragudni.

Anno exemet mindig elegendtem a "csaj bulikra" akár fesztiválozni is a baártnőivel. Meg is lett az eredménye, az egyik alkalommal (vagy igazából ki tudja hányszor fordult elő) ki is kötött másnak a sátrában...

Én alig tudtam szabadulni, hogy legalább egy-egy nap egy laza sörözés a haverokkal, mindig meg volt sértődve ha nem vele töltöm az időt, ha éppen őfelsége ráért (mert éppen nem volt csajos bulikázás). Érdekes én nem csaltam meg, nem nyomultam ilyenkor más nőkre, valóban a haverokkal beszélgettem, sztoriztunk, elvoltunk.

A másik dolog, hogy egy átlag férfi életében a haverság is akár több 10 éves kapcsolatokat jelent. Az összes olya nembert akivel ténylegesen jóban vagyok legalább 10 éve ismerek. Ellenben olyan nőről nem nagyon tudok aki valóban jóban lenne egy másik nővel, tehát ténylegesen barátok és ez az ismertség hosszú távra nyúlna vissza.

A nők között általában felszínes, laza kapcsolatok vannak, csak, ellenben a férfiak között akár életre szóló kötelék alakulhat már ki egészen gyerekkortól (nekem 30 évesen van olyan barátom akivel 24 éve jóban vagyunk). Érthető hogy eleinte prioritást fog élvezni egy ilyen jellegú barátság.

Mind a három több éves,évtizedes barátságomat a barátaim ( sajnos csak volt barátaim ) önző, hisztis,kisajátító barátnői, feleségei tették tönkre, verték szét.

Persze nekik szabad volt pletykadélutánt,kismama -klubot berendezni abban a lakásban, ahová egy szatyor saját cuccal fészkeltek be.

Végtelen utálom az ilyen nőket és lenézem azokat a férfiakat, akik eldobnak barátságokat ilyenek miatt.