Szerintetek is ebben ennyi volt?

Az a szomorú, hogy másiktól várja mindenki a változást, valójában bele se gondolsz, hogy csak tükröt tart. Valójában, ha ovis, akkor tedd fel a kérdést kérlel. ,, Én különb vagyok? Ahelyett, hogy leülnél vele és közölnéd vele az álláspontodat. Ha tudod, akkor miért kérdezed idegen emberektől egy másik emberről? Ez is óvodás módra vall. Ők felületesen látják és nem is ismerik az illetőt. Az, hogy veszekszik egy nő oka van. Könnyű a másikat hibáztatni, de a kapcsolatba ketten vagytok mindig. Vannak dolgok amik nem elfogadhatóak és kell kommunikalni. Mindig ez van. Nem attól vagy férfi, hogy a másik csak addig jó míg rózsaszín köd van. Az elején mindig ez van. Mindent megtettél érte? Megpróbáltad megérteni a múltját mit miért tesz, legalább megpróbáltad? Tisztelted? Becsülted? Ide jössz felteszel egy kérdést, és idegen emberek azt mondják neked amit hallani akarsz. Mindenki tudja, hogy a rózsaszín köd elmúlik. A lényeg utána jön. A rossz mögött megtudod e látni a jót? Hiszen valamiért kapcsolatba léptél vele. Tehát láttál bele valamit kivétel, ha nem a lyukat láttad Vagy azt szeretted csak. Mert sok esetben azok csalódnak így ennyire, akik csak egy lyukat szerettek és ha jön a nehézség a probléma akkor jön a ,, jaj elmúlt a rózsaszín köd" és az a szeretet, amit a rózsaszín ködbe benned volt hová tűnt? huss.. Elillant, mert nem is volt. Az emberek csak magukat szeretik. De a rosszat a másikban nem. De benned is van kedves kérdező. Vizsgáld meg, hogy te hányszor szeretted úgy őt, hogy neki jó legyen. Vagy kicsit abból profitáltál te is abból a szeretetből? A kérdés nem az, hogy milyen ő, a kérdés az, hogy a szeretet amit te annak gondoltál, az valójában az volt-e. Valójában a másikat emelted -e amikor láttad

ezeket a rossz tulajdonságokat? Segítettél-e neki. Mert az emberben nem csak a fény van, de a sötétség is. De kérlek, ha te tökéletes vagy, akkor miért tartasz itt? Ha tudod, hogy nem fog változni, ha tudod, hogy mi az álláspont miért írogatod ki a volt pároddal kapcsolatos kételyeket, bizonyságot? Azért, hogy igazold magad? Na arra, pont jó ez a felület. Csak sajnálom, addig amíg nem nézünk bele a tükörbe és nem akarjuk látni önmagunkat teljes valóságban, addig ugyanazok maradunk, akik voltunk és az élet csak újra és újra elenk hozzá ugyanazt amivel nem akarunk szembenézni.