Amennyiben még nem vagy 18 éves, a böngésződ Vissza gombja segítségével hagyd el az oldalt.
Azt utálom a páromban a legjobban, hogy nem fejlódünk és ezzel visszafog. Mit érdemes ezzel a helyzettel kezdeni?
Elsősorban szeretnék többféle szemléletet megismerni, ki hogyan lát egy ilyen helyzetet.
Kicsit részletezve:
Önfejlesztés elsősorban, legyen az edzés, önismereti munka, étrend, határok kitolása, komfortzónán kívúli programok, tehát lényegében egy önazonos határozott önbizalommal teli és tapasztalt személyiség kialakítása a célom. Legjobb lenne ha ezt együtt csinálnánk, kevésbé jó lenne ha legalább támogatna. Most a totál semleges van, kivonja magát, ez a helyzet. Sokkal rosszabb helyzet lenne, ha viszont ellenezne bármit is, ilyen nincsen jelenleg. Szóval inkább hogy ő megelégszik azzal, ami van, én pedig nem, mert én úgy gondolom, hogy létezik még önmagamnak egy jobb verziója, és szívesen fektetnék ebbe energiát, főleg, hogy elvileg családalapítás előtt állunk, szeretnék jó szülő lenni, ha nem is példakép, de ne egy ilyen suttyó lusta izét lásson a gyerek mikor felnőtt... szégyenlem a helyzetünket, az az igazság.
Magadat meg akarod változtatni, mert elégedetlen vagy magaddal: ok
De, hogy a másikat is meg akarod változtatni, mert nem olyan, mint a fejedben létezik: nem ok.
Szóval vagy fogadd el őt így vagy szakíts.
#10: persze, hogy ő a nő.
Sajnos ő is benyalta a modern insta/facebook-média bullshitjeit.
Miért nem fejlődhetsz egyénileg??? Miért kell ide a párod?
Amúgy ha lusta suttyónak tartod, eszedbe se jusson gyereketvállalni tőle, mert úgyis beleroppan a kapcsolatotok :/
Most ha jól értem te egy olyan pasit szeretnél aki pont ugyanott tart az életben és pont ugyanazokat az elveket vallja mint te, de ennek ellenére sem sikerült egy olyannal összejönni?
Mert máskülönben nem értem miért baj, ha semlegesen áll hozzá, ez a te dolgod nem az övé. Ha ő nem akar x dolgot csinálni, akkor nem is kell. Te most valami life coachot szeretnél párodnak vagy egy normális embert?
Olyan ez, mint a szoftverfejlesztés? Az sincs kész sose, hogy mindig fejleszteni kell?
Beszarok.
Köszönöm a rengeteg választ.
Aki jobban kifejtené esetleg, az is írhat. Saját tapasztalatok ha vannak, az még nagyon érdekelne. Volt aki privátban írt, azt is köszönöm.
Elég egyhangúak amúgy a nézőpontok, amit megértek, lehet ha most jönnénk össze, akkor mégse jönnénk össze, nem tudom. Ez nem megítélhető azért ennyivel.
Amúgy persze, szerintem kell menni előre, nem akarok leragadni, mint a nagyszüleink, akik 20-onéve nem tudják megtanulni kezelni a számítógépet/telefont. Szóval valami ilyesmire gondolok. Mintha kisnyugdíjasok lennénk, és elfogadjuk, hogy jön a kis havi pénz, amiből épp megélünk és nem csinálunk semmit, mert az pénzbe kerül meg amúgy is fáradtak vagyunk és kedvünk sincs, mert milyen jólérezzük magunkag itthon amúgy is. Persze, nem ebből állnak a mindennapjaink, megyünk nyaralni, túrázni, stb. Csak mégis azt érzem, hogy egyhelyben állunk, és az idő meg elmegy mellettünk, én meg haladnék az idővel, lehetnénk jobbak.
Eszembe nincs megváltoztatni, ilyenre se gondoljatok. Hívom, kérem, de nem jön. És elszomorít, hogy akkor egyedül kell mennem, vagy éppen neki se vágok emiatt. Ez így rossz érzés nekem. Beszélünk róla, nem tartom magamban. Nagyon rossz lenne belegondolni, ha emiatt nem illenénk össze.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!