Ha friss egy sérelem, nálatok mi segít jobban? Azonnal megbeszélni, "még csírájában", vagy kell idő, amíg leülepszik?

Én ha dühös vagyok, akkor elcsendesedek.

Nem vagyok kiabálós típus, és a düh nem úgy hat rám, hogy az kijön belőlem, hanem egészen visszafogott,kimért és hideg leszek, ezért ilyenkor inkább az jellemző, hogy várok, amíg leülepszik.

Viszont ha ez a düh magasabb szintre hág, ami nagyon ritka (2-4 évente), akkor ordibálok, de már nem tudom szavakkal kifejezni a dühömet és ezért csapkodok is.

Valószínűsítem, hogy ezért fogom vissza magamat nagyon, amíg még képes vagyok rá, mert tartok tőle, hogy ha egyszer kiengedem, akkor maradandó károkat okoznék a másik lelkében a szavaimmal és viselkedésemmel.

Ezért nálam abszolút az nyerő, hogy időt hagyok az átgondolásra és az érzelmi ülepedésre.