Amennyiben még nem vagy 18 éves, a böngésződ Vissza gombja segítségével hagyd el az oldalt.
Mi lenne a legjobb megoldás?
Két és fél éve vagyunk együtt, és jelenleg 25 hetes terhes vagyok. Nekem is, és neki is van saját lakása: nekem egy panellakás megyeszékhelyen (egyébként itt van mindkettőnk munkahelye is), neki pedig egy kertes háza van egy kisebb településen. Az az igazság a baba érkezése előtt egyikünk sem erőltette különösebben az összeköltözést, hiszen így is jól működött a kapcsolatunk, aztán amikor kiderült hogy babát várok, rákérdeztem hogy mi legyen, hogyan tovább, amire azt mondta hogy ő is szeretné ezt a babát.
De amikor felhoztam az összeköltözést azt mondta hogy ő biztos nem költözik ide hozzám a panelba, és amúgy is ő nem hagyja ott a házát, de ne aggódjak majd idővel “kialakul minden” persze mondtam neki hogy ez nem így működik, és én szeretnék mielőbb összeköltözni, amire az volt a válasz nyugodjak meg össze fogunk…Azóta sem ajánlotta fel eddig hogy szeretné ha én odaköltöznék hozzá, nekem pedig nagyon rossz így, nagyon magányos vagyok ☹️
Egyedül vettem meg eddig mindent, vizsgálatokra eljön velem, de soha nem fizette eddig egyiket sem. Mielőtt bárki kérdezné, miért nem vetettem el a babát: Nem így terveztem én sem a kapcsolatunk, de ha kell, egyedül is fel tudom nevelni a babát.
Szerintetek hogyan lehetne ezt a kérdést úgy megbeszélni, hogy ne tűnjön nyomásgyakorlásnak?
Semmi jót nem sejtet sajnos a (még) párod viselkedése. Szerintem ő nem tervezte és nem is akarja azt a babát, különben már azonnal ment volna érted és a cuccaiédért és rendeznétek a házát a baba fogadására. Nekem nagyon úgy fest, hogy nem akarja felrúgni a kényelmes kis életét egy gyerek miatt, meg is ijedt talán a közeledő felelősségtől.
2,5 év alatt már ha komolyan tervezett volna, rég együtt élnétek. Persze lehet mondani, hogy nektek ez így megfelelt - én is szeretek alapvetően egyedül élni és nem igazodni mások szokásaihoz - de az nem egy komoly kapcsolat.
Ne legyen igazam, én csak azt kívánom.
Sztm is rendezd a dolgokat úgy, hogy egyedül maradsz.
Ültesd le és beszélgess el vele komolyan, tökmindegy minek érzi.
Hát ezt én sem értem. Neked adok igazat. Nekem ez vészjósló jelnek tűnik, főleg 2,5 év után, hogy nem erőlteti az együttélést. Ugyanis akit szeretek, azzal legalábbis szerintem minél több időt akarok tölteni. Főleg terhesen, ez nagyon gáz, ilyenkor neked kéne segítenie, éa mindenben támogatni, ott lenni veled, mert egyre nehezebben látod majd el a feladataid ahogy a baba növekszik, meg a hormonok miatt, mégtöbb szeretetre lenne szükséged. És mit akar, ha megszületik a baba? Külön élni? Majd meglátogatja?
Szerintem nem vesz annyira komolyan téged.
Én leültetném a helyedben, és komolyan elbeszélgetnék vele erről. A baba vállalásról, a szükségletekről, mindenről. És rákérdeznék, hogy miért nem akar összeköltözni illetve, hogy hogyan gondolja a ti kapcsolatotokat.
...és mi van, ha nyomásgyakorlásnak tűnik...?
Bakker, a közös gyereketek várod, lassan megérkezik, és azt se tudod, hogy hol fog oviba járatai? Hol fog felnőni? Már ha egyáltalán része lesz ennek az apa.
Egyébként meg add be a kérelmet gyerektartásra, elvégre nem éltek együtt. Ő meg lehet, hogy csak ezt akarja elkerülni. De ha veled akarna élni, már megmondta volna, hogy csomagolj.
#6
Ezért kell leültetni és mondja meg MOST, hogy mi legyen, mert bőven volt ideje átgondolni.
Azt pedig te is kimondhatod, hogy ennek vége, nem lehet rá számítani, felneveled egyedül. Fizeti a gyerektartást és joga van látogatni, de innentől ti már nem vagytok egy pár. Persze tudom, hogy ezt szeretnéd legkevésbé, és nem ezt vállaltad, mikor megtartottad a babát. De készülj fel arra, hogy egy őszinte beszélgetésnek ez is lehet a vége.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!