Szerintetek ha nem érdekli a páromat a problémáim, akkor mégsem szerethet annyira?

szerintem akkor nem szeret igazán. A szeretet egyik legfőbb jele hogy odafigyelünk a tàrsunkra és törődünk vele, pláne ha rossz dolog van

Annyira? Inkább egyáltalán.

Biztos hogy nem csak szexre vagy tartva?

Kérdés mennyiszer panaszkodsz neki...

De kérdező az senkit se érdekel, hogy te nem érzed magad soknak. Ő nem hallgat meg téged úgy mint szerinted kéne. Őt kéne megkérdezni, hogy nem vagy-e sok neki. Az is kevés, hogy nem naponta mondod a magadét mert havonta hallgatni is sok lehet neki. Na ha te nem vagy rá tekintettel akkor ő miért legyen rád? Egyáltalán mit érsz el azzal, hogy kiöntöd a szíved amikor a probléma fenáll? Inkább cselekedni kéne, abban kérni a segítséget, nem? Persze ha ő tanácsal nem szolgál soha akkor sem értem miért mondod neki a magadét.

Nem mindenki, szereti a belső feszültséget felvállalni szavakkal, vagy végighallgatni a másikat. Erre előbb kellett volna gondolni. Ha egyszer nem illettek össze akkor minek vagytok együtt és minek kellett a családosdi? Én is inkább magamban tartom, valaki naplót vezet, valaki kibeszéli a szüleinek, barátainak. NEM lehet elvárni, hogy a párod mindig türelmesen vegighallgason, megvigasztaljon főleg ha ő nem az a típus. Mehetsz te pszichológushoz is, el is válhatsz, szakíthatsz. De elvárni nem kéne tőle, ő neki magától, mindenféle nyomás nélkül kéne érdeklődni.

nem fogad el téged úgy ahogy vagy, röviden ennyi, de valahogy saját magaddal sem vagy békében, és ezt rávetited. Remélem érted, ő egy tükör! Először magadban keresgélj, mielőtt másban keresnéd a hibát.