Volt már ilyen érzésed?

Nem. Nem szoktam direkt problémákat generálni, hogy legyen min vekengeni. Ha kinyitom a számat és elmondom, hogy mi a gond, annak mindig oka van. Tehát azt is pontosan el tudom mondani, hogy mi az, és lehetőleg azt is, hogy mivel lehet rajta javítani.

Nem is jön elő újra és újra, mert ha ennyi után se fogja fel a másik, vagy tojik rá, akkor jobb szakítani.

#2

Nagyszerű! Ebben az esetben mondd el, hogy mi zavar és miért, és adj egy-két konkrét javaslatot, hogy tudjátok megoldani.

Tudjátok=ketten, együtt.

Ha ez megy, akkor probléma megoldva.

Ha nem megy, akkor

A: fingod nincs, hogy mi a bajod, csak keresel egy okot, hogy legyen min hisztizni. Ezért nem tudod nyíltan és egyszerűen kommunikálni.

B: a párod érti, de b.ik megoldani vagy tenni, mert nem szeret.

Ha neked valami nincsen rendben, akkor azt mondanod kell. Ez lehet a számítógép gép előtt töltött órái száma, a házimunka, vagy a wcdeszka le és felhajtása is, a lényeg, hogy téged valamiért sért, nem felel meg neked. Ha nem mondod, akkor egyrészt ugye nem tud rajta változtatni, másrészt meg nem vagy vele őszinte, hazudsz neki, amiben sérül a kapcsolatotok. Ha problémázásnak nevezi azt hogy felhozod, akkor az red flag, mert nem érdeklik a te érzéseid, hanem csak a sajátjai. Ez nagyon súlyos dolog, általában nagyon nem jó kapcsoaltokban van ilyen.

Ha beszéltek róla, akkor lehet szó arról, hogy mondjuk neki másak az elképzelései, de ebben azért valamilyen szinten kompromisszumot kell kötnötök, ha kizárólag az egyik fél elképzelései érvényesülnek, akkor az nem egy egyenlő, hanem egy elnyomó kapcsolat. Ha valamit nem tudtok megoldani, ha a helyzet nem kielégítő számodra, úgy érzed a másik bánt, vagy nem figyel rád, akkor kutya kötelességed a magad érdekében és védelmében elhagyni.