30-40es férfiakat kérdeznék, valòban igaz, hogy egyes férfiak a párjuk helyett más nőkkel(női ismerősökkel, baráttal) akarják a problémáikat megbeszélni?

Adott a párom 34 éves, eléggé introvertált, nehezen kapcsolódik másokkal, vagyis inkább nem kezdeményező fél egy beszélgetésnél, de idővel be tud kapcsolódni. Vagyok én, 36 éves nő, aki részben introvertált, de szeretek emberekkel kapcsolatot tartani, jò beszélőkém van, csak olykor szeretek a magam világába visszavonulni. Mi 3 éve együtt vagyunk .

Nekem vannak gyerekeim, akikkel kapcsolatban mindent megoldok. Viszont ő kb egy éve nem tudja ezt a helyzetet kezelni, letargikus állapotban van olykor, depresszív. Én nagyon nyitott vagyok azokkal akiket szeretek, ìgy vele is gyakran kezdeményezek beszélgetést, pláne ha látom, hogy esetleg leterheltebb.

Nálam nincs tabu, valòban mindenről beszélgetünk, vagyis pròbálok. Mert ő nem igazán, vagy csak harapòfogòval. Ajánlottam neki pszichològust, mivel volt 1-2 feldolgozatlan gyermekkori és fiatal felnőttkori traumája. Mondtam neki, ha nekem nem tud ùgy megnyìlni, akkor legalább egy, szakember hadd segìtsen. Hogy kiderüljön mi ez a kötődési, kapcsolattartási zavar. Volt már kb 4 terápiás ülése, de az utóbbiról nem is kérdeztem, ő sem mondott semmit. Aztán feltűnt, hogy gyakran a telefonját nyomogatja, mìg zuhanyzott(tudom, nem kellett volna) belenéztem a messenger üzeneteibe, ahol ìrt hetekkel korábban egy női ismerősének, hogy mi a problémánk és hogy mit gondol, aztán néztem, kedden egy másik női ismerősének is ìrt, hogy válságban a kapcsolatunk, próbáljuk megoldani, találkozót akart szervezni a nővel, aki (kb 200 km-re lakik) mondta neki hogy pont szabadságon lesz, mikor neki jò lenne, a párom meg ìrta neki hogy csak azért találkozna vele mert gondol rá.

Nah megnéztem a WhatsApp-ot is, abban egy 3.női ismerőssel ìrt, hogy mi van velünk, meg érdeklődött felőle. Ami ezekben a nőkben közös, hogy 3bòl 2be szerelmes volt anno ...a 3. is sztem több volt mint egyszerű "haver", legalábbis a részéről.

Az esik rosszul, hogy 3 gyakorlatilag idegen nőnek(mármint akik nem ismerik ennyire közelről mint én) leìrja hogy problémánk van, de nekem nem mondja ki, ha próbálom rávezetni, akkor is inkább megsértődik. Tegnap megkérdeztem tőle, hogy hogy halad a terápiával, azt mondta ez volt az utolsó egyelőre(4 volt csak) és hogy ùgy érzi vele minden rendben. De akkor miért írt a terápia után annak a nőnek ilyeneket? Nyilván erre nem kérdezek rá, mert ezt elvileg nem is tudom.

De más nőknek miért egyszerűbb érzelmileg megnyîlni? Én itt vagyok, figyelek, készen állok, én is elmondom az érzéseimet. Elfáradtam jelenleg. És csalòdott vagyok.

Azt mondja hogy ő a nőkkel tud jòl kijönni, de én még megismertem annyira hogy kapásbòl 4 nőt tudok, akibe ő szerelmes lett mert az kedves volt vele. Az a típus akit a lányok friendzone-ba raknak de ő szerelmes belül. És itt vagyok én, valòban szeretem, mégis úgy érzem kevés vagyok neki. Tegnap kérdeztem hogy érzie-e hogy szeretem, azt mondta 100%ig igen. Én mondtam neki, hogy bennem van pár százalék bizonytalanság azért.