Egy fagylaltos kehely eltörése után miért kell így viselkednie velem?

A garázsunkban is van egy fagyasztó, mert a konyhában lévőben nem fér el minden kaja. Nagyon ki van centizve minden hely a garázsban, épp be tud a férjem állni a kocsijával. Este akartam enni egy jégkrémet, ami már csak a garázsban lévő fagyasztóban volt. Kivittem a fagylaltos kelyhet, azonban egy rossz mozdulattal lelöktem a hűtő tetejéről és ripityára törtem. A kocsi bent volt a garázsban, ki akartam állni, hogy összesöpörjem alatta a szilánkokat, de sajnos a párom elvitte a kocsikulcsot, véletlenül benne maradt a zsebében, pedig edzeni ment. Nagyon pici a hely, nem tudtam összesöpörni emiatt, mire haztaért mondtam, hogy adja oda a kulcsot, kiállok és feltakarítok. Teljsen kiakadt, hogy lehetek ennyire béna, mindig csak kárt csinálok, majd miattam fog defektet kapni, mert biztosan nem seprek össze alaposan. Úgy éreztem, hogy semmit nem tudok jól csinálni, nagyon rosszulesett, hogy ennyire lehord, végül a takarítás után elvonultam a hálónkba picit megnyugodni. Idejét nem tudom mikor sírtam utoljára, de most picit belekönnyeztem abba, amiket mondott. Utálja, ha sírok, nem akartam még azzal is tetézni a helyzetet.