Idegesít a párom, de szeretnék vele maradni. Ez miért lehet?

Eddig csak olyan kapcsolataim voltak, ahol bántottak, semmibe néztek, megcsaltak én meg ragaszkodtam és halálosan szerelmesnek éreztem magam. Majd megfogott egy rendes srác, aminek nagyon örültem, vele éreztem először azt, hogy boldog lehetek és lehet jövőnk, de kis idővel tehernek kezdtem érezni a szeretetét. Úgy érzem megfojt vele. Napjában vagy 20x elmondja, hogy szeret, mindig meglep valamivel, de már túl sok, állandóan együtt szeretne lenni és olyankor folyamatosan bújik, ami miatt már azoktól az érintésektől is elment a kedvem, amikor korábban jólestek. Az együtt töltött idő végén minimum fél óra a búcsúzkodás mert nem bír elengedni. Ugyanakkor egy nagyon jó ember és nem szeretném eldobni magamtól, mert attól tartok, hogy újra egy bántalmazó kapcsolatban találnám magam. Hogy talán velem van a baj és nem véletlen, hogy korábban azokat a kapcsolatokat vonzottam és, hogy nehezen, rengeteg szenvedés árán tudtam csak őket elengedni. Szerintetek ez biztosan azt jelenti, hogy nem ő számomra a megfelelő ember vagy lehet, hogy bennem van olyan hiba, és senkitől nem tudnám elfogadni az őszinte, igazi szeretetet és ha elmennék pszichológushoz, dolgoznék magamon akkor változhatna ez akár vele is? Mert közben már olyanokon gondolkodtam, hogy hiányzik az exem, vele kényelmesebb volt, mert nem fojtott meg a szeretetével… ja, csak semmibe nézett és totál tönkre voltam mellette szóval nem is tudom honnan jönnek ezek a gondolatok. A mostani párommal elméletben mindennek nagyon jónak kellene lennie, tényleg azt éreztem, hogy megtaláltam az igazit, a szex se volt olyan jó még senkivel, mint vele, de megis idegesít, hogy ennyire szeret bármennyire is hülyén hangzik ez, ezt érzem