Érezted már magad férfiatlannak a barátnődhöz/feleségedhez?

Az én tapasztalatom csak az, hogy a férfiak általában akkor mennek csak össze, ha van más a képben.

Pl amig nyeregben vannak, mert szerelmes vagyok hű,megakarom oldani a problémákat, meg ő az "isten", addig ledominálnak, azt éreztetik, hogy összetehetem a kezem, mert velem ő kegyeskedett szóba állni, meg kegyeskedik járni meghúzni, teljesen el vannak szállva, ez mellett flörtölnek nőznek, merthát vmi nagy csődörnek hiszik mellettem valamiért magukat, na és az a pálfordulás, amit levágnak, mikor ki vannak dobva, vagy amikor elhappolt tőlük vmi másik és gyakran ezerszer jobb pasi, na akkor az a könyörgés sírás rívás, sértettség, önalázkodás meg béküljek ki, ő nem tud nélkulem élni, pedig ő feleségül is akar venni:

Hát komolyan mondom egy kész vicc! Minél jobban kúsznak annál jobban taposom már ilyenkor őket.

Erről kérdésem is volt már ha osszejövök valakivel az mitől száll el hirtelen?

Összejovok vmi egyszerű átlagpalival, aki aztán mellettem vmi alfának kezdi magát hinni, ugy unom már ezt.