Férfiatlan leszek attól hogy én fogok gyedre menni?

...mert otthon maradsz vigyázni a kicsire?

Ha neki nincs vele problémája, és jobban keres (ergo több mindenre futja, pláne a gyerkőc számára) akkor nem látom a problémát.

Nincs ezzel gond a mai 21. századi világban, viszont én azt nem értem, hogy ilyenkor nagyon fontos pici korban az anya-gyerek kapcsolat. Az ilyen nő minek szül, ha arra is képtelen, hogy az anyagiasságát háttérbe szorítsa és kiteljesedjen, mint szülő, anya? És ezzel lemarad bizonyos dologról, ami kimondottan az anyaság szerepköréhez tartozik.

Ja, mert azok a fránya anyagiak. Hát, ha ez neki fontosabb, minthogy megélje az anyaság szerepét, ám legyen, de akkor ne csodálkozzunk, ha későbbiekben sok fura gyerek lesz.

Egy férfi, valljuk be, nem tud annyi mindent, mint egy nő, nem ért annyi mindenhez. Sok férfi értelmi intelligenciája a béka s..gge alatt van.

Ez is a baj a mai világgal, hogy a nemek felcserélődnek.

A régi világban volt az, hogy a pasi dolgozott, a nő otthon maradt a gyerekekkel meg a házimunkával.

Ma már a nők is dolgoznak, jó fizetést kapnak.

Ha mindkettőtöknek oké, és így jobban jöttök ki, akkor miért ne maradhatnál te otthon?

Nem ! Sokkal inkabb ferfiasabb leszel !

Ne a tarsadalomnak akarj megfelelni !

Ha nektek így jobb, a lenyeg a család, az anyagi biztonság, a gyerek erdeke ! Sehol nincs az kőbe vesve, hogy csak az anya maradhat otthon a picivel, egy ferfi ugyanúgy eltudja latni , kiveve a szoptatast. De ezt is meglehet oldani , hogy anya tejhez jusson a baba !

Semmi baj nincs ezzel!

Bár én személy szerint nem tudnám elképzelni, hogy tényleg a legszebb legjobb pillanatokról úgymond lemaradok.

Ha ez mindkettőtöknek megfelel, akkor miért ne? Szerintem semmi gond nincs ezzel. A férjemmel is az apukája maradt otthon anno (és ez még a 80-as évek voltak), és senki sem tartotta kevésbé férfiasnak emiatt- sőt, szerintem nagyban meghatározta, hogy később milyen jó kapcsolata volt a fiával.

Én is sajnálnám, hogy nem én maradok otthon a gyerekkel, de ha ez így jobban megéri anyagilag, egyet is értetek a döntéssel, akkor simán bevállalnám. Mindenki jól jár, mondhatni.

Szerintem tök jó, az én szememben ez teljesen férfias. :)

Nálam eleve az "alfahím" ott kezdődik, hogy felelősségteljesen gondoskodik a szeretteiről, lehet rá számítani, és fontosabb számára a családja, mint valami idióta elvek, meg néhány kőkorszaki felfogású idegen csaholása.

Ismerek családot, ahol 2 kicsivel maradt otthon az apuka, mindannyian túlélték, már felnőttek a gyerekek, a szülők együtt vannak, és ritka jó kapcsolatuk van.

Nyilván van egy-két idióta, aki emiatt röhög vagy beszól, de ilyenekkel nem kell foglalkozni, akármit, bármit csinálsz, mindig lesznek, akik röhögnek vagy beszólnak, szóval whatever.