Amennyiben még nem vagy 18 éves, a böngésződ Vissza gombja segítségével hagyd el az oldalt.
Nem működő kapcsolat gyerekkel. Merjek lépni? Tanácstalan vagyok.(Többi lent)
Kíváncsi vagyok véleményekre a leírtak alapján. Nem személyiség boncolgatásra várok, hanem magára a jelen helyzetünkre való reakciókra, véleményekre, tanácsokra.
Szóval a helyzetünk (tárgyilagosan): Párommal 10 éve ismerjük egymást, anno voltunk is együtt, de ő lelepett, nem működött a dolog. 2,5 éve újra egymásra találtunk, ebből született egy kisfiunk, aki most 8 hónapos. Kb akkor költöztünk össze (albérletbe), mikor terhes lettem (igen, miért is nem laktunk együtt már korábban). Na most a helyzet úgy alakult, hogy egyáltalán nem működik a kapcsolatunk. Rengeteg nézeteltérés van köztünk, mind az anya-apa szerepből adódóan, mind a kettőnk kapcsolatát illetően. Úgy érzem, 0 tisztelettel van felém, nem partner kb semmiben. Ha valamire megkerem, megcsinalja, de azt is felvallrol, duzzogva, elvegzi, és megy a maga dolgára. 0 család érzés van bennem, nincs velünk, vagy ha igen, azt érezteti, hogy csak kényszerből. Egyáltalán nem találja a helyét.. Nagyon sok köztünk a vita az egyenlőtlen munkamegosztással kapcsolatban. Szerintem nem kell írni, egy anya 0-24 dolgozik a hét minden napján. Nincs hétvége, ugyanúgy kelünk minden nap, hogy a gyereket ellassuk. Ő pedig mindig azzal takarozik, hogy o dolgozik, neki jár a hétvége, jár a szabadidő, stb. A szokásos. Én meg kezemben a gyerekkel lássak el mindent.. Emellett lusta, önmagára igénytelen, egyáltalán nem érdekli, hogy rend van e körülötte, szó szerint egy gyufaszalat nem tesz arrébb. Őszintén azt érzem, hogy minden az én vállamon van. Szó szerint minden. Szerintem ez a szitu nem ismeretlen senki számára. Mégis azt kérdezem, ti mit tanácsoltok? Már nagyon érik bennem a gondolat, hogy lépjek, de sok minden visszatart még: a közös emlékek (karácsony pl), az, hogy a kisfiunk szereti őt, az, hogy a nagycsalád mit gondolna, és persze az, hogy egyszerűen ijesztő a gondolat, hogy egyedülálló anya legyek.
Kérlek, támogató szöveget írjatok. Köszönöm előre is!
Nekem is nehéz volt sokáig.
Most már 7 éves a gyerekünk, kb 3-4 éve az apja is foglalkozik vele.
Amíg kicsi volt, nem tudott vele mit kezdeni.
Most meg viszi magával lelkesen mindenhova, akár edzésre, akár munkahelyi csapatépítő bulira.
Szerintem egyszerűen a férfiak nem tudnak mit kezdeni egy kicsivel.
Én is így voltam mint te, a férjemnek járt a bulika, szabadidő mert ő dolgozik….
De most már nekem is lett szabadidőm mert sokszor viszi ide oda. Ma strandon voltak én meg aludtam egész délután mert éjjeles voltam.
Idő! Ez az egy ami hozni fog valami változást neked is.
Ha pedig ki akarsz kapcsolódni, bízd a kicsit egyelőre az anyukádra, vagy anyósodra, vagy tesó, sógor.
Szerintem heti egyszer kellene valami barátnős program, vagy buli ( igen, buli!) ahhoz hogy anyaként és feleségként is jobban érezd magad.
Mindenkinek jár a kikapcsolódás.
Ha nem vagy bulizós akkor meg a hobbidat űzd.
Neked ugyanúgy jár az hogy jól érezd magad, mint egy munkahelyre bejáró embernek.
Mondjuk többet is dolgozol, de ezt egy pasi úgysem érti.
A férjem akkor mondta hogy nem semmi amit csinálok, amikor heti kétszer beültem az iskolapadba és rábíztam a lányunkat 1 éves korától. A férjem azt mondta fárasztóbb mint egy munkája (szellemi munkát végez).
Most nem számíthatsz a párodra, de addig is vannak rokonok, akik rá tudnak néha nézni a gyerekre, az apukának meg később biztosan lesz közös nevező a gyerekkel.
Minden kisgyerekes időszak sz@r , ha az apuka éretlen…..
Később mindig egyre könnyebb lesz.
3-as: számítottam ilyen parasztra…
Vond be a családtagokat is ha ennyire nem hajlandó segíteni. Menj el tanfolyamra vagy csak ülj be valahová a barátnőddel, legyen saját szabadidőd.ami nem a gyerekről meg a háztartásról szól.
Ha továbbra sem partner semmiben beszélni kell vele, hogy el fogod hagyni, szedje össze magát!
Amúgy nálunk (részben) van hasonlóság, ha anno tudtam volna hogy ilyen szemét lesz, már 7 hónaposan leléptem volna. Csak féltem. Ma már ezt másképp gondolom. Lehet hogy ha lelépnél még találhatnál egy normális pasit.
7 csakhogy az anyaság nem ebből áll!
Oké, elcseszte, de mit kell károgni? A baj már megvan.
2-es/6-os voltam.
Hát nem csalódtam ebben az oldalban ismét.. De azért köszönöm annak az egy-kettő hozzászólónak, aki normális választ ír.
Ezen lehet károgni igen, hogy miért mentem vissza hozzá. De őszintén, hány kapcsolat megy gyerek után gallyra 5-10 év együttélés után is.. Szóval ezt olyan feleslegesen írtátok le..
Aki pedig azt írta (nem emberi hangnemben), hogy baba mellett vígan ezt azt lehet csinálni, rendet rakni, stb. annak úgy a kezébe nyomnék egy 8 hónapost egy hétre, megnézném, hogy tartjátok kézben a MINDENT is. Mert emellett minden más is van ám.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!