Szerintetek ma miért éri meg párkapcsolatban élni egyedüllét helyett? Mik azok a tényezők, ami miatt a mai világban az emberek inkább a párkapcsolatot választják az egyedül élés helyett? Nagyon kíváncsi vagyok a válaszaitokra, gondolataitokra!

Köszönöm a válaszokat, mindegyik elgondolkodtatott és tanított valamit. Nem olyan régen olvastam egy indián bölcseletet. Engedjétek meg, hogy megosszam veletek. Engem nagyon megérintett.

"Nem érdekel, miből élsz. Azt akarom tudni, mire vágysz, és, hogy szembe mersz-e nézni vágyaiddal. Nem érdekel, hány éves vagy. Azt akarom tudni, megkockáztatod-e. hogy őrültnek tűnj szerelmeidért, álmaidért, és azért a kalandért, hogy életben vagy. Nem érdekel, milyen bolygók köröznek holdad körül. Azt akarom tudni, elérted-e már fájdalmaid középpontját, hogy megnyitottak-e már az élet csalódásai, hogy összezsugorodtál, és bezárkóztál-e már a félelemtől, hogy érhet-e még fájdalom. Azt akarom tudni, hogy elfogadod-e fájdalmadat, és fájdalmadat anélkül, hogy elrejtenéd, vagy mindenképp megváltoztatni akarnád. Azt akarom tudni, hogy tudsz-e örülni nekem és önmagadnak, hogy tudsz-e vadul táncolni, az eksztázistól megrészegülve, anélkül, hogy figyelmeztetnél bennünket, legyünk óvatosak, reálisak, és emlékezzünk emberi mivoltunk korlátaira. Nem érdekel, hogy igazat beszélsz-e. Azt akarom tudni, hogy mersz-e másnak csalódást okozni, hogy hű maradhass önmagadhoz. Hogy elviseled-e a csalás vádját anélkül, hogy megcsalnád saját lelkedet. Azt akarom tudni, hogy hűséges vagy-e, s ezáltal megbízható. Azt akarom tudni, hogy látod-e a szépséget akkor is, ha nem minden nap pompázik, és, hogy tudod-e Isten jelenlétéből meríteni életed. Azt akarom tudni, hogy tudsz-e kudarcaimmal és kudarcaiddal együtt élni, és a tóparton állva mégis az ezüst Hold felé kiáltani: Igen! Nem érdekel, hol élsz, és mennyi pénzed van. Azt akarom tudni, fel tudsz-e állni a kétségbeesés és a fájdalom éjszakája után, megviselten, sajgó sebekkel, hogy gyermekeidnek mindazt megadd, amire szükségük van. Nem érdekel, ki vagy, és hogy kerültél ide. Azt akarom tudni, hogy állsz-e velem a tűz közepébe, és nem hátrálsz-e meg. Nem érdekel, hogy hol, mit és kitől tanultál. Azt akarom tudni, hogy mi ad neked erőt belülről, amikor kint már minden másnak vége van. Azt akarom tudni, tudsz-e egyedül lenni önmagaddal, és hogy igazán szereted-e azt a társaságot, melyet üres óráidra magad mellé választottál."