Kezdőoldal » Felnőtt párkapcsolatok » Párkapcsolati problémák » Hogyan nyerhetjük vissza a...

Figyelem! A Felnőtt párkapcsolatok kategória kérdései kizárólag felnőtt látogatóinknak szólnak!
Amennyiben még nem vagy 18 éves, a böngésződ Vissza gombja segítségével hagyd el az oldalt.

Hogyan nyerhetjük vissza a bizalmat párkapcsolati csalódás után, és mit tegyünk, ha végleg elvesztettük a bizalmat a másik nem iránt?

Figyelt kérdés
Nagyon nem szeretném nemek harca, inceles vagy vénlányos irányba elvinni. Sokkal mélyebb és komolyabb kérdés. Lényeg, hogy sok orgánum fogalmaz így, hogy bele kell teljesen vetni magát az embernek egy párkapcsolatba (pl Bedő Imre - Férfiak klubja szerint még egy házassági szerződés is a kapcsolat halála) anyagi és szellemi közösségként működtetve azt. Ami teljesen rendben is lenne, hacsak nem égeti meg magát valaki egy válás/szakítás "áldozataként". Az "áldozat" szóval kizárólag csak annyit akarok kifejezni, hogy kéretlenül, csak a másik fél elhatározásából végbemenő, egyoldalúan elszenvedett szétmenetelre gondolok. Amikor én voltam olyan helyzetben, hogy elhagytak, és konkrétan az egész Univerzumról alkotott képem omlott össze, akkor sokan azt mondták, hogy "dehát ez benne van a pakliban", teljesen normális vagy legalábbis nem szokatlan, hogy két ember szétmegy és nem életük végéig maradnak együtt. Viszont egy jól működő párkapcsolat teljes odaadást és tökéletes, feltétlen biztalmat igényel a felektől. Pszichológiailag próbálom összehozni ezt az ambivalenciát, hogy hogyan is tehető emberi alapon életszerűvé? Mert egy csalódás utáni óvatosság úgy gondolom nem abnormális. De úgy sem élhetünk, hogy "nem megyek ki az utcára, nehogy a fejelmre essen egy cserép". Ugyanakkor szinte egymást kizáró ellentmondás van akér dologban. Gondolatébresztőnek szánom a kérdést, hogy ki hogy éli meg ezt, különösen akik mondjuk több házasságon is túl vannak? Mennyire zavaró a "kisördögös tudatalatti sutyorgás" egy többedik esküvőn, hogy "ez is véget érhet, ez se biztos, hogy örökké tart..." ?
máj. 17. 12:28
1 2
 11/13 anonim ***** válasza:
Nem tettem Őt lapátra,a megcsalás szexkapcsolat volt a részéről, nem akart elhagyni. Egy éve küzdünk, mindent megtesz, hogy én jobban legyek, és valahogy túljussunk ezen. A gyerekeink közösek, amink van az Övék lesz, de azért így nyugodtabb vagyok, hogy van szerződés is, mert a tavalyi után bármit el tudok képzelni, ami amúgy soha nem jutott volna eszembe. Ugy látszik 22 évesen több eszem volt, mint most 52 évesen. A házassági szerződést is én szerettem volna, hogy ha gond lenne, amit kaptam a felmenőimtől, ház és vállalkozás ne vesszen el.
máj. 17. 16:35
Hasznos számodra ez a válasz?
 12/13 anonim ***** válasza:

#11 Értem! Azt hittem, hogy külön is mentetek. Szóval egy szerető bepofátlankodott a házasságotokba, aztán meg ez kiderült a számodra is és ez okozza a szívfájdalmadat azóta.

Hát igen, ehhez kell a jó lelki állóképesség, hogy túl tudjon lendülni az ember az ilyen csalódásokon.

A szavaidból az jött le, hogy mindezek ellenére Te továbbra is próbálod szeretni a párodat, csak már nem tudsz úgy megbízni benne, mint a történtek előtt. (Én se tudnék.)

A kérdés az, hogy a párod tud-e még szeretni téged úgy, ahogyan az neked is jó, vagy már csak "kötelességből" van melletted, mint férj, meg apa és közben meg már érzelmileg teljesen le is vált rólad? Mert ha ez az utóbbi van, akkor ez egy időzített bomba, ami bármikor újra felrobbanhat, tehát jöhet a régi, vagy az újabb szerető és a vele járó megcsalás is.

(Ezt csak a saját felelősségedre olvasd tovább, de én, egy fedél alatt, csak és kizárólag a gyerekeimmel lennék hajlandó együttélni, szeretet nélküli kapcsolatban. Mások nyavalyás kicsapongó életéhez egy percig sem asszisztálnék, az tuti.)

máj. 17. 17:43
Hasznos számodra ez a válasz?
 13/13 A kérdező kommentje:

"A csalódások és pofonok azért vannak, hogy tanuljunk belőle és fejlődjünk."


Értem, hogy ez mit akar jelenteni, de sajnos, bármennyire is ELVÁRÁS, nem tudom helyeselni. Ahogy az emberi kapcsolatok ilyetén múlandóságát sem vagyok képes helyeselni, mégha mindenki ezt is várja el tőlem.


A másik meg az, hogy valaki észérvesen levezette, hogy senki nem marad 80 évig a másik mellett, oké, de picit olyan vagyok, mint egy fesélzeti kompjuter a kocsiban, hogy a hibatárolóban benne maradt. És hiába észérvelem le, hogy az új az nem keverendő a régivel, sajnos a múlandóság helyeslésének elvárása az, ami nem engedi a hibakódot kiütni.


Mindezt persze csak képletesen.

máj. 17. 20:50
1 2

Kapcsolódó kérdések:





Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu

A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik.
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!