Magányosan házasságban?

Végső elkeseredésemben írok ide, igazából vélemények, tapasztalatok után kutatva.

Fiatal nő vagyok, nagyobb korkülönbségű házasságban, pár hónapos babával.

Mióta megszületett a gyermek a férjem egyre több estét tölt a kocsmában, van hogy munka után odamegy rögtön, feltűnően több alkoholt fogyaszt, mint a baba előtt. Tervezett baba volt, vártuk, készültünk rá. Most úgy érzem, hogy teljesen egyedül maradtam, mindent én csinálok, a baba igényei után mindenben a férjem az első. Segítek neki a munkában, a kertben és minden egyébben is. Az én igényeim teljesen háttérbe szorultak, úgy érzem egyáltalán nem figyel rám, vagy csak nagyon ritkán.

Ha ő feszült, ideges megy a kocsmába, ő lehet morcos, rosszkedvű, tőlem viszont az az elvárt, hogy minden ötletére pozitívan reagáljak. Engem nagyon zavar, hogy ilyen sokat van a kocsmában, ahelyett hogy velünk lenne itthon, vagy néha segítene, esetleg egyszer végre elmehetnék én is mondjuk 20 percre kikapcsolni a fejemet. Egyedül érzem magam egy olyan házasságban, aminek semmi jele nem volt hogy ilyen lesz, teljesen egy húron pendültünk. Nem tudom, hogy én változtam-e meg, vagy mit csinálok rosszul. Van esély menteni a kapcsolatot? Van még remény, hogy nem fogom magam örökre ilyen egyedül érezni?