Neki lehet, nekem nem?

Átformálni nem akarom, csak nem értem. Amúgy igen, az ismerkedésünk elején ő is hangoztatta, hogy milyen nehéz normális párt találni, meg ő soha senkire nem számíthatott. Bevallom ez egyfajta teszt dolog, kíváncsi voltam hogy reagál.

Tudom gyerekes ez a tesztelés részemről, de célravezető. Előre lefoglalt nyaralás volt nekik, nem is problémáztam ezen. Én mondjuk nem mennék el nélküle, de azt érzem, ő simán elmegy majd máskor is. Szerintem nem normális ennyire barátnősnek lenni 30 felett. Igazából az zavar, hogy előtte hétvégén is együtt voltak. Szóvá tettem, akkor leesett neki, hogy mi ezzel a probléma. De zavar, hogy csak akkor, mikor szóltam már, ennek magától természetesnek kellett volna lennie, hogy akkor velem lesz, hisz utána úgyis két hétig velük lesz. Meg ha hazajönnek is még velük akart lenni plusz egy napot, nem velem lenni minél előbb. Persze szóvá tettem, utána már egyből jönne hozzám, de nekem az számít, mi lett volna ha nem szólok. Magától simán normális lett volna, hogy velük van, velem meg majd. Jó, ök is ritkán tudnak találkozni, de akkor döntse el mi a fontosabb, nem tinik vagyunk már.