Amennyiben még nem vagy 18 éves, a böngésződ Vissza gombja segítségével hagyd el az oldalt.
Ezt miért tehette? Máshogyan kellene beszélnem vele?
L/21, F/27. 5 hónapja együtt, de 9 hónapja ismerjük egymást. Sajnos a talik nem gyakoriak.
Bizonytalan vagyok az egész kapcsolatban. Keres, időnként hív, kérdi, hogy vagyok. De az érzéseiről semmit nem mond. Írásban, és szóban is, akár egy barátjával beszélne, az érzéseit semmi nem árulja el. Soha nem mondta még azt sem, hogy örül nekem, hiányzom, vagy bármi.
Inkább negatív dolgokat. Hogy milyen rossz az élet, az emberek. Hogy milyen értelmetlen minden, hogy nem tudja, meddig bírja ezt így még.
Nekem még ilyen kapcsolatom nem volt. Sokszor nem értem, ha mindent ilyen sötéten lát, akkor annak van-e értéke, hogy mi "vagyunk" egymásnak.
Rákérdeztem tőle egy beszélgetésnél. Hogy voltaképp fontos vagyok-e neki, vagy csak azért van itt, mert kapaszkodik belém, és mert nincs mással eltöltenie az időt. Azt is mondtam, ez azért merül fel bennem, mert az emberek általában örülnek, ha megismernek valakit, és ezt ki is fejezik. De ő mindig csak rossz dolgokat mond nekem.
Erre csak azt a választ kaptam, hogy "én túl sokat olvasok". És hogy "nem akar több kérdést".
Azt is mondtam neki, hogy ő fontos lett nekem, megszerettem, és félek elveszíteni. Erre sem kaptam semmi választ. Csak, hogy "nem kell mindig annyit gondolkodni".
Fiúk-lányok, nem tudom! Máshogyan kellene beszélnem vele a bajaimról? (még nem tanultam ki, hogy kéne jól megbeszélni vele a gondokat.) És mi van az érzésekkel? Ő soha nem mond ki semmit. De én úgy voltam vele, lassan 9 hónap ismeretség után, miért ne mondhatnám.
De olyan furcsa volt, hogy csak kitérő, homályos, lerázó félmondatokat kaptam...
Szerintem ne foglalkozz vele...
Jobban jársz hidd el! Tönkre fogja csak tenni az életed... Én is szoktam nagyon negatív lenni, de akkor kerülöm az embereket, a kapcsolatokat és nem vagyok ilyen szemét, hogy mást a sírba viszek. Főleg nem egy olyat, akit szeretek...
Nem hiszem, hogy a barátod hirtelen meg fog változni. Lehet, hogy szeret téged, de ennek valóban nincs sok értlme, hogy olyan veled mint egy érzések nélküli hulla.
Azért szerettem meg, mert vonz külsőleg, és belsőleg is. Számomra érték, hogy jókat tudunk beszélgetni, hogy értelmes, okos. Viszont az ismeretség elején még, amikor megszerettem, ezeket a negatív dolgokat nem mutatta. Hanem, később, fokozatosan, egyre többet.
Ha találkozunk, akkor átölel, puszilgat, megcsókol. testileg kíván. Az utcán viszont nem fogja meg a kezem, bár lehet, hogy csak nem ilyen típus. Ezek lehetnek jelek, ahogyan az is, hogy keres, hív. Akár pozitív jelek is.
De soha nem mondja, hogy fontos lennék neki, hogy hiányoztam, vagy bármi. Inkább, hogy most olyan élethelyzetben van, amiben nagyon egyedül van, hogy hiányoznak neki a barátai, és hogy visszamenne inkább tanulni, de nem lehet. Meg, hogy nem látja értelmét az életnek, és nagyon gyakran rossz kedvű.
Azt tudom, hogy támaszként gondol rám. De hogy ezen kívül vannak-e más érzései is, nem tudom.
Nekem se minden rózsaszín az életemben, őneki mégis nagyon tudok örülni. ...Ő viszont ilyesmit sosem fejez ki, és ez nagyon elbizonytalanít. Ezért is kérdeztem rá, mi a helyzet. De az milyen válasz, hogy "túl sokat olvasok?", meg "túl sokat gondolkodok?"
Vagy fiúk, ilyen nehéz, és zavarba ejtő lenne egyes srácoknak bármilyen érzelmet kimondani? Én nem azt várnám, hogy szerelmet valljon, bármi féle utalás is jó volna arra, hogy jó, hogy vagyok.
figyelj, szerintem felejtsd el ezt a fiút !
Nekem volt egy ilyen kapcsolatom, egy idő után, ugyanolyan negatív lettem, mint ő, bár én nem keseregtem, hogy milyen szar a világ, meg nem sikerül semmi, de a hangulata , a negatívitása teljesen átültek rám ! egy életvidám, mindig jókedvű mosolygós , társasági ember voltam és teljesen megváltoztam mellette , pedig nem vagyok egy gyenge jellem, de amikor vkin azt látod állandóan, hogy az ág is húzza, először csak felidegesít, aztán ez az "állapot"magával ragad !
mióta nem vagyok vele, újra a régi lettem , és ezt mindenki észre veszi !
Nekem sem mondta ki az érzéseit, néha mutatta, néha nem , csak ő volt és az ő problémái, én meg sehol!
Szerintem ne vedd komolyan, bármennyire szereted, fiatal vagy még, egy életvidám párt keress, aki nem ház vissza téged semmiben !
26 /L
Köszönöm szépen neked is. Ez a bizonytalanság a legrosszabb a számomra. Sokszor, ha írásban fejeztem ki bárminemű érzést, arra egyszerűen nem válaszolt.
Volt, hogy küldött egy képeslapot. Azzal, hogy ő nem a nagy szavak embere, de köszöni, hogy olyan jó vagyok hozzá. - Ez sem egyértelmű. Én vagyok neki a fontos, mint barátnő, vagy az ember, aki jó hozzá?
...Most legutóbb nem érzetem semmi őszinteséget a kitérő feleletekben. Én úgy érzem, ha inkább csak kapaszkodik belém, jobb volna, ha barátok lennénk csak. De nem sikerült vele megbeszélnem, mi a helyzet.
Ha keres téged, az azért van, mert szeretne veled lenni és valószínűleg jó veled lenni. Különben az életbe nem keresne egy ilyen ember.
Az viszont nem normális, hogy csókol, de nem világos, hogy most mi van köztetek...
Az sem normális, hogy nagyon egyedül van, miközben te ott vagy neki. Ebben a nagyon egyedül van szövegben meg csak az önsajnáltatást látom, maximum segítség kérést.
Szerintem te gondolkozol normálisan. Miért kellene, hogy ciki legyen vagy szégyellje, hogy érez valamit irántad? Attól még nem lesz nyálas meg gyenge. ha meg semmit nem érez, ne játszon veled! De lehet ő sem tudja mi van. Minden esetre beszéljetek még erről párszor, ha nagyon nem akarod csak egy maximum jó barátnak.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!