Férfiak! Tényleg zavaró tud lenni, ha a nő elmondja a problémáit?

Az előző párommal ugyanez volt.

Egy idő után már hetekig szorongtam dolgokon, mire meg tudtam vele osztani ezeket, mert ő is így reagált, mikor próbáltam jelezni, hogy mi nem jó. Azt hittem, ez a normális, én vagyok túlérzékeny, mindig rosszabbul éreztem magam, miután felhoztam ezeket, mint előtte.

Aztán találkoztam valakivel, akivel az első pillanattól kezdve nagyon őszintén tudtunk beszélni szinte mindenről. Az első alkalommal, amikor megbántott, meg tudtam neki fogalmazni, hogy mi nem esett jól és miért, és már készültem fejben a magyarázkodásra, hogy miért csinálta, hogy én miért reagálom túl, hogy mennyire megbántottam azzal, hogy nekem ez rosszul esik, de semmi ilyen nem történt. Azt mondta, megérti, hogy ez rosszul esik, és próbált megoldást találni a felvetett problémára. Utána meg mertem vele osztani, ha gond volt, mindig meghallgatott, és ugyanígy kezelte.

Egyszer viszont simán szarul esett valami, de nem tudtam megfogalmazni,hogy miért. Kérdezte, hogy van-e baj, mondtam, hogy nem nincs, másnapra tudtam megfogalmazni, hogy mi volt a bajom valójában, őt meg derült égből villámcsapásként érte, hogy most akkor mégis van baj. Ő volt az első, aki azt mondta, lehetek rosszul, attól nem leszek kevesebb, és ha nem tudom, miért érzem rosszul magam, csak rosszul érzem magam, arról is szeretne tudni, mert ha a probléma megfogalmazásában és így a kezelésben sem tud segíteni, a tüneteket tudja enyhíteni.

Évekig éltem úgy az előző párom mellett, hogy éreztem, hogy baj van, és csak hetekkel később osztotta meg, hogy mi, addig a fejemben már minden megtörtént: szakítani akar, megcsalt, nem szeret, nem főzök jól, meghíztam, közben pl a munkája frusztrálta, és ezt nem tudta velem megosztani. Őszintén, amióta a jelenlegi párom van, és ennyire jól reagálunk egymásra és ennyire jól meg tudjuk oldani a konfliktusainkat meg ennyire őszinték tudunk lenni egymással, azóta úgy vagyok vele, hogy ennél kevesebbel már nem elégednék meg. Ha neked igényed van arra, hogy meg tudd vele beszélni ezeket, érdemes szerintem felhozni. Nem biztos, hogy nem nyitott ő is erre, lehet, hogy eszközei nincsenek erre, de szívesen dolgozna azon, hogy nyitottabb legyen, hogy jobban meghalljon téged. Ebben az esetben pszichológus akár egyénileg akár párban tud ebben segíteni.

Nem mondom, hogy hagyd el, mert lehet, hogy szívesen dolgozna ezen. De ha nem, és ez fontos neked, akkor fontold meg annak ellenére, hogy minden más jó, mert ha lenne később még valami, ami nem jó, azt jó kommunikációval lehet kezelni, de rossz kommunikáció mellett csak elkezdenek felgyülemleni a dolgok, és egyre boldogtalanabb leszel.