Férfiak! Tényleg zavaró tud lenni, ha a nő elmondja a problémáit?

Nem a non-stop panaszkodásra gondolok.

Hanem például arra, amikor a másik fél olyat tesz, amivel mondjuk megbántott véletlenül és nem vette észre, vagy olyat csinált, ami nem esett jól.

Van, hogy szólok neki, hogy "figyelj, szeretnék valamit megbeszélni veled" és kulturáltan, normálisan elmondom, hogy "ez és ez nem esett jól, vagy így értettem, legyen kedves és magyarázza meg, hogyan gondolta, hogy lássam az ő oldaláról is a dolgot", vagy "úgy érzem, ha ezt így csináljuk, az hosszútávon csak konfliktushoz vezetne, szeretnék változtatni ezen és megbeszélni ezt".

Tehát abszolút kezdeményező vagyok, elmondom a gondom, és szeretném meghallgatni az ő véleményét is.

A gond az, hogy sokszor nincs véleménye.

Talán válaszol rá szűk szavakkal, de sosem megyünk bele mélyen, legrosszabb, amikor hirtelen témát vált, mikor már a probléma gyökeréhez érnénk.

Ezt betudom annak, hogy nem szeretne róla beszélni, esetleg zavarban van, kényelmetlen neki a szituáició.

Én sem jókedvemből beszélek ilyen témákról, hanem azért, hogy együtt megoldást találjunk. De mintha nem venné komolyan.

Miért lehet ez? Férfiak, szerintetek ez idegesítő dolog?

Olyat légyszi ne írjatok, hogy "szakíts az ilyennel", mert ezen az egy tulajdonságát kívül minden szép és jó, szeretem őt, ő pedig viszont szeret. Javítani szeretnék a dolgon, és elsősorban megérteni, nem pedig eldobni az egészet.