Más is besokallna hasonló helyzetben?

Tűrőképesség kérdése. Ezt nem nektek otthon, hanem neki kellene megbeszélnie a munkahelyén.

Én speciel jobban terhelhető vagyok, eleve 5 munkaköröm van és másoknak is besegítek, pedig semmi közöm papíron azokhoz a nunkakörökhöz. Én a tétlenséger sokkal kevésbé tűröm.

És közben meg látom, hogy más kollégák tized annyit sem csinálnak, ülnek egész nap, de nem izgat. Én amit vállaltam/vállalok, azt megcsinálom.

A másik, a kereset kérdése. Sokan panaszkodnak nálunk, hogy ugyanannyit, vagy többet keres XYZ munkatárs, pedig kevesebb dolga van. Én ezzel sem foglalkozom sosem, amit aláírtam, azt kapjam meg, nem fárasztom magam azzal, hogy mások dolgai miatt keseregjek.

De persze nem kell, hogy ez legyen a példa, én ilyen vagyok, de ha a párodat zavarja ez a helyzet, álljon ki magáért.

A párod hazamegy egy túlhajszolt munkahelyről és valószínűleg azt várja tőled, hogy meghallgasd és megértsed, hogy egy kicsit kiadhassa magából.

Ha te ezt háborgásnak tekinted akkor szerintem valami nagyon félrement a kommunikációban.

Ennyit arról, hogy te támogatod őt mindenben és számíthat rád. Egy dolog, hogy sorra gyártod róla az őt megalázó kérdéseket. De arra az alap dologra se vagy képes, hogy meghallgasd, amikor gondja van.

Azt meg se említem, hogy egy támogató partner ilyenkor elkezdi bíztatni, hogy keressen jobb munkát, mellette lesz, ha kell, esetleg anyagilag is tud rá számítani, amíg talál valamit.

De neeem, te kiakadsz, amiért elmondja neked a problémáit.

Azt ugye tudod, hogy részben a munkahelye tartja melletted? Ha fogja magát és felmond, igazából már sok oka nem lesz, hogy nálad lakjon.

“Szóval nem igazán értem hogy miért háborog mostanában mindenen annak ellenére hogy átveszek tőle sok más terhet.“

Az, hogy otthon te milyen terheket veszel le róla, az egy dolog, attól még a munkahelyén lehetnek idegesítő dolgok. Mégis ki másnak öntse ki az ember a lelkét, ha nem a párjának? Mi is szoktunk ilyet, jól esik kiadni magunkból, és jól esik a másik együttérzése.

Gondolom az zavarhatja, hogy felteszem ugyanazért a fizetésért most ketten osztoznak ugyanazon a feladaton, amit anno ő egyedül ellátott, és még azt se csinálják normálisan, mert még így is szükség van az ő segítségére pluszban. És emellett persze a saját munkakörét is el kell látnia. Ez igenis lehet bosszantó, főleg ha nem is ő maga döntött az új munkakör mellett, hanem felsőbb döntés alapján átrakták. Lehetne sokkal több megértés és empátia benned, és nem háborgásnak kellene ezt felfognod.