Teljesen megbolondultam? Miért pont Ő kell nekem?

Úgy érzem, hogy teljesen meg őrültem, egy 31 éves pasi iránt érzek többet mint szabadna. Neki van 2 gyereke és felesége akitől éppen válik. A válóok nem én vagyok mi 3 hónapja ismerkedtünk meg közelebbről. Ők fél éve már külön élnek. Ismerem őket régóta, illetve kb 4-5 éve. 10 éve voltak házasok amikor a felesége bejelentette, hogy válni szeretne. Mint kiderült a pasi nem lépett félre nem ivott, nem verte őt és a gyerekeket se. Teljesen normális ember. (nem azért írom, mert elfogult vagyok, ezt a feleség mondta nekem.) Egyszerűen már nem ugyanaz a dolog legalább is a csaj szerint és hát, ő most éppen vigasztalódik a főnökével... A lényeg az, hogy a pasi mondta nekem, hogy nem tud egyenlőre komoly kapcsolatot, mert hogy nagyon nagyot csalódott. Én ezt megértettem, hiszen én is átmentem egy ekkora csalódáson igaz ott se válás se gyerek semmi nem volt mivel mégcsak 20 éves vagyok. Viszont én már szeretem kell nekem vele akarok lenni, amit Ő is tud. A legnagyobb gondja az, hogy "fiatal" vagyok. Nem a 11 év korkülönbség miatt hanem, mert gondolkodásban állítása szerint nem vagyok érett. Valahol igaza van, de ez nem azt jelenti, hogy fiatal korom ellenére nem tudok felnőttként gondolkodni. Sajnos rákényszerültem "hamar" felnőni. Azt mondta nekem a pasas, hogy akkor mi lenne, ha neki lenne egy hozzá korban jobban illő barátnője meg mellette én. Mondtam, neki hogy nem akarok másodhegedűs lenni ami szerintem érthető is így akkor én nem szeretném vele folytatni a dolgot akármennyire is szeretem. Nem tudom mit csináljak. Azért mert fiatalabb vagyok nála és még a tojáshéj a popsimon van attól még gondolkodhatok én is komolyan.. Segíteni szeretnék neki túl lenni a váláson és utána egy "közös" életet élni,de nem tudom hogy erre van-e realitás :/ Szerintetek ? Túl nagy fába vágom a fejszém?? 20/L