Szakitas lenne a megoldas?N

Nagyom osszevesztunk a baratommal. Nem ezaz elso veszekedes ami miatt most ez jutott eszembe. Viszont ez a mostani szamomra rendkivul fajdalmas es értetlenül allok az egesz elott.

Mondtam neki, hogy amíg parkolot keres(5perce keresett) addig en elindulok gyalog a boltba ahova beszeltuk, hogy elsétálunk. Erre kiabalni kezdett, hogy most komolyan kepes vagyok elindulni addig? Itt kicsit megszeppentem majd visszább vette hangjat es kerdezte akkor elindulok? Mondtam igen. Elindultam majd par perc mulva szolt, hogy lat engem varjam be. Bevartam es akkor mar nagyon ideges volt, aggressziven beszelt hozzam.

Mondtam nem ertem miert lett aggresziv, ha nem szerette volna, hogy elinduljak akkor ezt is mondhatta volna, hogy szálljak be autoba keressek vele helyet vagy ne induljak el. Erre megint elkezdett engem bántani, hogy nekem mi az, hogy ez magamtól nem jut eszembe. Majd ilyeneket mondott o nem fogadja el, hogy en ezt mondtam, hogy elindulok es az erveim se. Valamint, hogy semmit sem jelent o nekem, ha kepes voltam elindulni nelkule.

Hazaertunk es folytatta ezeket plusz azt kezdte mondani, mint altalaban, hogy “es te?? Te mit hibaztal?” Belefaradtam a vitaba es mondtam, hogy jo engem mar nem erdekel az egesz, nem erti meg, hagyjuk.

Ezutan szo nelkul itt hagyott. Mostansag ezt eljatszotta velem, hogy szo nelkul elment, ha volt egy vita.

Nekem ez nem fer bele, egy felnott ferfirol van szo, nem gyerek.

Rosszul erzem magam, nem hiszem, hogy ez normlis vislekedes amit csinal.

Kerlek valaki mondjon valami tanacsot, nem vagyok jol. Nem tudom, hogy tenyleg en rontottam el? Erdemes ilyen emberre alapozni??