Hosszú házasságban, amikor már nem osztozik a párod hobbidban, érdeklődéseidben, szórakoztató programokban, akkor tulajdonképpen hazugság volt az egész viszonyotok, miként eléd meg mindezt?

"Legyen az zenei ízlés, házimozizás, moziba járás, színház, koncert, kirándulás, kerékpározás, vagy akár társasjáték... Régen olvasni is szeretett/szerettek,"

Zene, a legtöbb zenét meguntam és egyre nehezebben találok olyat ami leköt. Mozi, szinte minden filmet unok és sorozatot is, egész életemben a sorozatokat játékokat imádtam, most hogy ezek nem kötnek le szinte nincs életem, mert nem tudom helyette mi érdekel. Koncert, mivel alig van pár kedvenc zeném így az is kilőve, hamar megunnám a koncertet.

Kirándulás nekem unalmas, jobban érzem magam városban, ott több az élet, zsúfoltabban lakott, otthon érzem magam, míg a természetben magányosan mert ott nincs annyi ember és ház. Kerékpározás városban jó meg gyalog nézelődés, de gyakran azt se lehet mert megunom. Társas játék haha ne nevettess, sose kötött le. Olvasás jó ha van ami érdekes de általában nem tudok olyat. Vagyis röviden a feleséged normális csak lehet hogy ő is unja az életet. Bocs hogy ezt mondom. Ez nem olyan amit erővel meg tudsz változtatni, ha unja akkor unja. Sőt ha lenne szeretője az se megoldás, azt is meg lehet (állítólag) unni, sose volt szeretőm, de szinte mindenki társaságát meguntam mára, de ha van is jó társaság akkor is kérdés hogy mit csináljunk.. asszem ne aggódj, ez van. Álmodozni szeretek és keresni az élet értelmét, csak nem találom, de keresem márcsak unalomból is.

Nem depressziós vagyok, harminc elmúltam, egész életemben legtöbbet sorozatok filmek kötöttek le és mivel gyerek korom óta szinte minden sorozatot ami érdekelt megnéztem és a filmeket is kifejezetten olvasgattam melyik miről szól hogy megtudjam melyiket éri meg megnézni, végtelen időt szinte minden szabad időmet ezekkel töltöttem. Tehát már alig maradt olyan sorozat ami nem untat, az egyéb dolgok meg sosem érdekeltek mert ilyen magamnak való otthon ülős voltam mindig. Kirándulgatás strandolás előfordult, bulizni sokat jártam, de az időm nagy részét otthon töltöttem mindig most is, gyerekként is, szóval nem depresszió, egyszerűen mindig is kevés dolog érdekelt és ezért sokszor unom az élet lehetőségeit. Van pár dolog ami érdekel de azok olyanok mint az embereken filozofálás, megérteni őket hogyan működnek, hangulatokat keresni pl barna sörözés, pezsgő, álmodozás, zene, fejleszteni magamat amiben tudom.. ilyesmik érdekelnek de elvont jellem vagyok sose voltam átlagos.

Lényeg hogy feleséged érdekelne ha nem gond itt beszélgetnék vele hátha én jobban megértem miért olyan.

Szerintem ne bélyegezzünk meg valakit lelki betegnek azért mert nem átlagos megszokott a jelleme. Vannak ingerlékeny lelkibajos időszakaim de ez volt régen is, emberi dolog. Mivel más a jellemem ezért máshogy visel meg egy stresszes helyzet. Máshogy reagálok mint a "normális" emberek.

"Olyan nincs, hogy mindent unsz a világon. Egészséges ember nem így él!"

Nem mindent unok hanem kevés dolog érdekel és sokszor előfordulhat hogy most nem találom meg azokat pl várni kell a kedvenc sorozataim új részeire, filmek szinte mind már untat pl régen ilyenek tetszettek mint a Hulk, Harry Potter, de már kinőttem ezekből, kivéve néhány hasonlót ami a hangulata miatt vonz.

"Esélyes, hogy hozzád hasonló lelki állapotban van, de alapvetően nem tűnik depisnek"

Ez az, nem tűnik depisnek, tehát ez igazolja hogy én se biztos hogy depis vagyok, vannak ilyen emberek előbb utóbb idősebb korára mivel ahogy telnek az évtizedek sok dolgot már ununk amik érdekeltek régen, de ugyan annyi új dolgot nem találtam ami érdekes és nem csak töltelék elfoglaltság. Ha veled mennék kirándulni mozizni végig azon járna az eszem mi a fenén gondolkozzak, mit csináljak majd, tehát lélekben nem lennék ott csak rövid időkre. Nem megoldás olyan program ami csak jobb mint a semmi de igazából nem érdekes.

"Én arra céloztam a kérdéssel, ha szöges ellentéte az érdeklődése, mint az enyém, akkor talán soha nem is érdekelte, ami engem, csupán megjátszotta az érdeklődést?"

Az is lehet hogy mivel szeret ezért részt vett veled azokban a programokban de mára már belefáradt ezért inkább főz ami hangulatos és enni szeretünk, a mobil nyomkodás meg jobb mint a többi még annál is unalmasabb program.

"Sejtem, mi az amit ő megunt. Én vagyok az!"

Nem biztos, ha unja a társaságodat de szeretne mondjuk mozizni akkor inkább veled mozizna mint egyedül, mert ha esetleg meg is unt volna téged, akkor is jobb veled csinálni programot mint egyedül, kivéve ha zavaró vagy, vagy fárasztó.. vagy az is lehet hogy elvonod a figyelmét a gondolatairól ezért akar nélküled csinálni dolgokat.

Én pl nem az emberek ellen vagyok, de azért vagyok magamnak való mert a társaság olyan irányba viszi a figyelmemet ami nekem nagyon unalmas és fárasztó témák és elfoglaltságok, ezért akkor tudok jobban ellazulni ha nem mennek az agyamra mások. De nem maga az ember a bajom, hanem az hogy ha nem tudunk közös érdekes témát akkor a számomra unalmas témákhoz nagyon nincs türelmem.

Ha akarod kitérhetek több részletre de most ennyi.

"teljes mértékben tabutéma a változása, a kettőnk kapcsolata számára, így engem teljesen kizár az életéből."

Lehet azért nem akar beszélni róla mert kínos, én sem tudom miért érdekel kevés dolog és nem akarom hogy megbélyegezzenek nem normálisnak ezért én is óvatosan kezelem ezt a témát. Talán tudja hogy akármit beszélne veled annak az lenne a vége hogy nem tartod őt normálisak, vagy valami egyéb rossz véleményt hinnél róla pl hogy nem szeret már téged vagy lelki bajos..