Gondolkodtatok már el valaha szakításon az intimitás hiánya miatt?

A barátnőmmel lassan 2 évesek leszünk és alapvetően nagyon jó a kapcsolatunk. Az utóbbi időben lépett fel egy gond, ami engem egyre inkább zavar.

Nemrég volt egy incidens, a barátnőmnek 1 hetet késett a mensije, amitől eléggé beparázott és azt kérte tőlem, hogy egy ideig ne szexeljünk. Elfogadtam, megértettem, be is tartottam, de itt jött az első fura dolog, ugyanis a szex semmilyen formáját nem kívánta (olyat sem, amitől sehogy nem lehet terhes), ráadásul a kedvtelenségre hivatkozva annyit sem tett meg, hogy kézzel segít rajtam. Kérdeztem tőle, hogy miért kell neki kedv 2 percnyi minimális izommunkáért, de nem kaptam választ.

Ezen is túltettem magam, de mostanra már ott járunk, hogy 3 hónap telt el és még mindig alig történik bármi is. Múltkor majdnem egy órát csókolóztunk és mikor arrafelé kezdtem simogatni, hirtelen abbahagyott mindent arra hivatkozva, hogy elfáradt. Másnap ez megismétlődött. Lehet, hogy csak bebeszélem magamnak, de egyre inkább azt érzem, hogy kamu indokokkal utasítja el az intimitás minden formáját. A csókok számát is egyre kevesebbnek érzem. Mostanában tervez tabit iratni magának, de ez a gondolat is lassan 2 hónapja húzódik. Próbáltam többször is beszélni vele, de mindig csak annyit mondott, hogy majd tabival bátrabb lesz...

Kicsit kétségbe vagyok esve. Szerintetek ilyen helyzetben normális, ha felmerült bennem a szakítás gondolata?

21F, 19L