Működhet hosszútávon, ha nem tudunk kommunikálni egymással?

Nem tudom eldönteni, hogy velem van-e a baj vagy egyszerűen nem illunk ossze kommunikacioban.

Ha baratokkal beszelgetek vagy ujonnan megismert ferfiakkal vagy akarmilyen haverral akkor gordulekenyen megy a kommunikacio, ha elter a velemenyunk akkoris megbeszéljük kulturaltan. Nem egyszer ereztem azt, hogy huh mennyire jóarc xy, mennyire jo vele beszelgetni es forditva is visszamondjak ram.

Ekozben a barátommal is probalnek jokat beszelgetni es egyszeruen nem megy. Tamadasnak, sertesnek vesz szinte mindent. Folyton magyarázkodnom kell es azt erzem vedekezni kell, hogy en nem akarom ot bantani. Ha eppen nem veszi magara akkor meg egyszerűen hallgat vagy teljesen irreleváns kerdeseket tesz fel es az meg sajnos elkezd idegesiteni, hogy válaszolgatok jelentektelen keresztkérdésekre ahelyett, hogy beszelgetnenk normálisan.

Tobbszor elfogott mar ezaz erzes, hogy nem lehet vele beszelni. Valami kellemetlen es inkabb ilyen vallatas az egesz, minden lepesemre rakerdez vagy magyarázkodás, hogy nem akarom ot bantani.

Azert vagyok bizonytalan ebben, hogy kivel lehet a gond, mert amugy neki sok baratja van es gondolom azert van ennyi, mert biztosan jo tarsasag es pont en vagyok a zárkózottabb szemelyiseg az introvertáltabb.

A masik ami miatt bizonytalan vagyok az, hogy ez visszatérő dolog a kapcsolataimban, marmint az, hogy van valami gond a kommunikacioval es mar nem elso az, hogy olyan baratom van aki mindent sertesnek vesz vagy nem kapcsolodik igazan kommunikacioban. Es itt nem arra kell gondolni, hogy serto poénokat mondok, hanem pl beszelek turazasrol. Majd mondom altalaban a ferfiak szoktak vadturakra jarni. Mire a reakcioja mar felhaborodva “most ezzel mit kezdjek?most erezzem magam rosszul azert, mert a ferfiak jarnak?” es rengeteg hasonlo szitu stb.

Nem tudom érdemes igy maradni mellette? Nem akarok eveket pazarolni, ha semmi ertelme.

Valamint honnan tudhatom nem az en hibam, hogy ilyen a kommunikacio?