Lányok, mekkora mértékű kiszolgálást tudnátok élvezni a pasitoktól egy párkapcsolaton belül?

Kb akkorának, amekkorát én is nyújtani tudok. Néha jó a segítség meg a támogatás, de nem várom el, hogy az apámként pátyolgasson, ahogy én sem vagyok hajlandó anyucit játszani.

Konkrét dolgokban jól esik a segítség, pl ha költözöm másik albiba, bénázik a gépem vagy nagyon rossz napom van, de alapvetően a mindennapokban nem veszem igénybe a pasikat ilyen téren.

Ha boltba megyünk, hazafelé hozza ő a nehezebb cuccot, ha valamihez nem értek, de ő igen, akkor segítsen, meg úgy alapvetően legyen segítőkész, most nem tudnék sok konkrét példát mondani. A pátyolgatást én sem várom el, de szoktam szólni, ha kell a segítsége, ilyen esetben ne rázzon le, hogy neki most nincs kedve, amennyiben mondjuk öt perces feladatról van szó, ha sok időt venne igénybe, akkor persze lehet későbbre halasztani, ha valamivel el van épp foglalva.

De ami legutóbb például tök jól esett, sima szexpartner, nem kapcsolat, ébredés után csak úgy megjegyeztem, hogy szomjas vagyok (csak úgy, nem volt vele célom, csak ki szoktam mondani a levegőbe ha valami kínom van), ő meg felpattant, hogy akkor lemegy a boltba, mit hozzon. :D

Én szeretem ha szeretnek.

Ha semmiben nem számíthatok rá és üres kézzel jön mindig akkor nem szeret, az kuka!

Szeretem ha kávét főz a férjem. Egyszerűbb ételeket elkészít nekem(szalonna).

Sajnos volt olyan barátom aki egy gazszálat nem tett keresztbe értem. De rossz tapasztalatnak megfelelt.