Hogyan oldottátok meg egy fiatal párkapcsolatban, ha a párotok nehezményezte, hogy a szüleitekkel, barátaitokkal is töltöttetek idõt?

Sosem volt ilyen.

Az exemnek épp az volt a baja, hogy nem járok társaságba. Még a szakításkor is ezt vetette a szememre.

#2

Az egy dolog, de azt tiszteletben kellene tartania, hogy neked fontos a szülőkkel való kapcsolat. Ha ez nem megy, akkor nem illettek egymáshoz. #1 voltam.

Nem baj ha megy, én is megyek...de attól kiakadnék ha az utolsó pillanatba mondanád.

N 31

Nekem eddig mindenki jobban kijött a családommal a szuleimmel mint en. Olyan is volt hogy a hátam mögött üpnek össze kibeszélni.

Olyanban hogy tiltanának a saját rokonakmtol még nem volt soha.

Inkabb nekem kell tiltani a pasikat a rokonaimtol mert kulonben az lesz amit irtam. Ők lesznek akik összefognak es én a kívülálló..

Szoval minden pasim ugy beépul a köreimbe családomba, hogy képesek ellenem is forditani azokat, a családom is hajlik arra hogy a pasiknak adnak igazat es nem a saját lányuknak..

Baráti köreimbe (bnők csajok közé)végképp nem avatok be pasikat. Az sem véletlen.

Nem értem a kérdést, mert a kifejtés tök másról szól.

Nem lennék együtt olyannal, akinek rajtam kívül nincs társas élete. Akár barátok, akár család. Én egy társaságigénylő és -szerető ember vagyok ezért nem illenénk össze. Extrovertált is vagyok. Ez nyilván nem azt jelenti, hogy a párom lenne az utolsó a sorban, mert nem, de van igényem másokra is.

Nincs azzal akinek nincs (bár nekem fura), de akkor nem egymást keressük.

A konlfiktuskerülés meg szerintem egy sz*r dolog. Nem arra gondolok, hogy valaki álljon bele mindenbe és csináljon balhét. Hanem intelligensen mondja el az ember mi baja van, mit akar, beszéljék meg és próbáljanak megoldást keresni.