Miért rossz érzés, ha nekem kell keresnem a párom? L

"de én valamiért akkor vagyok nyugodt, amikor ő keres engem"

És ha ő attól érzi magát jó, hogy te írsz rá, az már nem fontos, mi?

Még ha neki nincs is ilyen preferenciája, attól még egy idő után elég gáz, ha csak ő ír rád. Olyan, mintha 6 méterről, nagy ívben tennél a fejére.

Azért rossz érzés, mert egy csöppnyi ön iránti szereteted se van. Ebből adódóan mélyen legbelül nem hiszed el, hogy bárki is szeretni tudna téged.

Emiatt szeretnéd, hogy körülötted forogjon a világ. Oda jutsz el, hogy hiába szeret téged ki fog belőled szeretni és otthagy.

Aztán jön más meg más és ugyanazt éred el.

Tanuld meg magadat becsülni, szeretni mert más nem szerethet téged saját magad helyett!

Tehát puszta drámázásból nem írsz neki. Érett ember ilyenkor igyekszik mihamarabb megbeszélni a problémát a másikkal, hogy korrigálni lehessen.

Plusz lehet, hogy azt hiszi, hogy egy kis időre van szükséged, hogy lenyugodj, szóval nem piszkál.

Elvan nélküled - hát persze, van élete rajtad kívül is, mit kéne csinálnia? Sötét szobában gubbasztva ontania a regényeket neked?