Tényleg én vagyok a bunkó, hogy ezt mondtam, vagy ő nem értékeli, hogy mellette álltam?

Elegge osszevesztunk a baratommal egy hulyesegen, amibol valahogy eljutottunk odaig, hogy azt mondta nekem, hogy o rengeteg mindenben segitett nekem es mindig mellettem allt, en pedig nem. Erre visszakerdeztem, hogy megis hogy mondhat ilyet? Vegyuk pl csak azt, hogy amig felnottkent az egyetemet vegezte, vegig mellette voltam, sokszor en magyaraztam a tananyagot (en elegge real beallitottsagu vagyok, o pedig nem, ezert az ilyen targyakat rendszeresen en magyaraztam el neki), de sokszor a hazi dolgozatait is en irtam meg, ha nem volt ideje.

Erre teljesen kiakadt, hogy ezt hogy merem a fejehez vagni, egyebkent is, ez nem is nagy segitseg, ha egy tanárnak fizetett volna, az is megteszi, es egyebkent se merjem ezt soha tobbet felhozni.

Nagyon rosszul esett, egyreszt en ezt csak azert hoztam fel, mert o azt mondta, hogy csak o tamogatott mindenben engem, en pedig forditva nem, ami nyilvan nem igaz. Masreszt az is rosszul esik, hogy nekem erre rengeteg energiam ment ra, ezek szerint megsem ertekeli, neki ez nem is volt segitseg.

Vagy nincs igazam, es tenyleg szemetseg ezeket a dolgokat felhoznom?