Lányok ti miért nem buktok boldogtalan, depressziós férfiakra, akik arra várnak, hogy megszeressék őket? Nektek miért csak az ilyen boldog, állandóan jókedvű férfi kell?

"A kérdező kommentje:

Komolyan mondom kikéne írtani a férfiak 80%-át és minden könnyebb lenne."

Először is, helyesen: irtani.

Másodszor is, eme hozzászólásod után miért is várod, hogy valaki segítsen neked? Egy dolgot jegyezz meg: ha TE MAGAD nem akarsz változtatni, és először arra vársz, hogy majd mások mennek oda segíteni, akkor iszonyatosan nagyot fogsz koppanni. Igenis, tessék tenni azért, hogy jobb legyen, máskülönben milyen alapod várod el MÁSOKTÓL, hogy segítsenek neked jobbá tenni a saját életedet?

Harmadszor is pediglen, nem a boldog emberek tehetnek arról, hogy te boldogtalan vagy. És arról sem, hogy a te életedben úgy alakultak a dolgok, ahogyan. Ez az élet, de a kesergéssel, meg ezzel a "ki kéne irtani ezt meg azt" beszólogatással semmire sem fogsz menni. Tessék összeszedni magadat, és küzdeni. Ez az élet.

Nem kell az önsajnálat, én is elvesztettem gyerek létemre az egyik szülőmet, és ezen felül annyi rossz ért, hogy tele van vele a padlás.Mégis mikor reggel felkelek arra gondolok, milyen jó, hogy új nap virradt, szép az idő, süt a nap . . . mert értékelem az élet apró örömeit. Amíg valaki hagyja, hogy a körülmények áldozata legyen nem is lesz boldog.

Rajtad jelenleg egy kapcsolat sem segítene, mert a negatív kisugárzásoddal, életszemléleteddel megölnéd a kapcsolatot. Magadon változtass először. Tanulj meg mosolyogni, örülni! Ha változni fogsz az emberek másként fognak látni és felkelted majd a lányok érdeklődését.

Úgyhogy fejezd be a nyavajlygást, mosolyra fel!

Tegyél már különbséget, ember! Az, hogy boldogtalan vagy és fetrengsz az önsajnálatban, nem azt jelenti, hogy depressziós vagy. Ha valóban úgy érzed, hogy nagyon súlyos mentális problémáid vannak, és nem csak egyszerűbb arra fogi, hogy nincsen senkid, hogy depressziós vagy, valamint semmi eredményét nem látod a pszichiáternek, keress fel egy pszichológust, aki majd megállapítja, hogy mi a helyzet és gyógykezel.

Egyébként azért nem kell ilyen a nőknek, mert mindenkinek megvan a maga baja, nincs szükségük a tiédre is.

"A kérdező kommentje:

Megmondtam, hogy voltam már pszichológusnál és mindig ezt érzem, és mindig is próbáltam mosolyogni és rossz lett a vége sajnos. Meg az a baj elég paranoiás ember vagyok, és nem tudok senkibe se bízni. Ha találnék egy kapcsolatot biztos sokkal boldogabb lennék nem tenném ezzel tönkre a kapcsolatot csak szeretet kedvességet aranyosságot nyujtannék neki."

De mosolyogni nem megpróbálni kell. Az vagy őszintén jön, vagy, ha nem, akkor teljesen felesleges erőltetni.

A paranoia pedig bizony egy betegség, amit illene kezeltetned.

Azt meg miből gondolod, hogy egy párkapcsolat bármin is változtatna? Ez egy jó nagy badarság. Ha önmagadtól nem jön el a boldogság, a nevetés, akkor egy párkapcsolat miatt biztosan nem fog eljönni. Ezt sürgősen felejtsd is el.

" A kérdező kommentje:

De amúgy tényleg semmi máshoz nincs kedvem."

Éppen ez a baj. Tudod, az életben nem a szerelemé a főszerep. Az is a része - lehet -, de alapvetően nem szabad, hogy ez legyen az alapja.