Mi erről a véleményetek?

"Persze szeretik, mert az anyukájuk, de nem közeli a kapcsolatuk"

"Hiszen mi már egy család vagyunk, akkor miért kell egy olyan kép is? Főleg feltoletni közösségi oldalra."

"jó a kapcsolatom velük, a vér szerinti anyával nem olyan jó."

Nem tudhatod mi játszódik le egy gyerek fejében. Amiről írsz, hogy az anyukájukkal nem olyan jó a kapcsolat. Ettől még vágyhat rá a gyerek, hogy a vérszerinti anyja, aki őt megszülte szeresse őt és jobb legyen a viszony. Mint írtam GYEREK. Egy általános iskolás gyerekről beszélünk, ő nem úgy lát dolgokat még, mint egy felnőtt.

Titkon vágyhat az édesanyja szeretetére, hiába vagy ott te neki. De ez csak az én nézőpontom.

Szerintem az nem helyes, hogy innentől ne készüljön kép. Hát könyörgöm az anyjukról van szó, és még, ha ki is tette a képet. Te 15 évesen milyen voltál? Őszintén. Értsd meg a gyerek lelkét.

Az nagyon jó, hogy ennyire jóban vagy a férjed gyermekeivel és együtt vagytok egy család.

De az édesanyja akkor is az édesanyja, a közös kép "jár neki". Ez nem ellened szól, szóval ne érezd magad ettől rosszul. Előre szólok, az esküvőjükön is ott lesz az anyuka, ráadásul ott több kép is fog majd készülni!

Kérdező, ez nem ellened szólt, se a gyerek, se a férjed részéről.

A férjed teljesítette a gyerekek kérését, ő azon a képen úgy volt jelen, mint a gyereke apja, nem pedig úgy, mint valakinek a párja. Ez ennyiről szólt ott.

A gyerekek meg csak simán vágynak egy "normális" családra, ahol nem mentek szét a szülők, minden idilli. Nem azért mert téged nem szeretnék, hanem mert ez ilyen ösztönös. Ösztönösen vágyik az ember arra, hogy a vérszerinti szüleivel jóban legyen. Ez ott egy kép erejéig megtörtént, megvolt az érzés, nagy nap volt az a nap, kirakta a képet, de ennyi.

Ez az ösztönösen "jóba akarok lenni az anyámmal, mert ő szült" mindenkinél előjön, akinek ez valamiért nem adatott meg. Én is felnőtt emberként csomószor helyre akartam hozni a kapcsolatot anyámmal, mutatni akartam a külvilág felé, hogy mi olyan nagyon jóban vagyunk, mint minden anya-lánya páros a közeli ismerőseimben. 22 voltam, mire meguntam, pedig 12 évesen már realizáltam, hogy mi nem vagyunk jóban, nem egyedül az én hibám, és ő semmit nem tesz azért, hogy jóba legyünk. Csak ugye látod, hogy más jóban van a vérszerinti anyjával, irigyled, teszel egy elkeseredett és haszontalan lépést...

Szegény gyerek lol

Ez a ballagás nem a te házasságodról szólt, hanem a gyerek szüleiről. Azt sose fogod tudni eltörölni hogy a gyereknek a vérszerinti szülei örökre egy "csapat" maradnak (még ha 100%ig felfogja és elfogadja hogy nincsenek már együtt a szülei, és a mostohaszüleit is szereti, apja és anyja akkor is csak egy lesz)

Ennek az ég világon semmi köze a te és a párod kapcsolatához.

Lehet hülyén fogalmazom meg, de házasságotok pont ugyanolyan erős, és igazi kapcsolat, mint ahogy a gyerek kapcsolata is erős és igazi a szüleivel. Most csak annyi történt hogy a gyerek igazsága érvényesült, hiszen ő volt a középpontban, nem pedig a tiéd.

Szerintem a legjobb a lenyugszol, mert ez egy abszolút alaptalan, bagatell probléma, viszont nagyon könnyen el tud mérgesedni, és akkor egy örök életre szálka marad az egész család szemében. A férjed szeret, összetartoztok, ez a lényeg, nem pedig az hogy ki mit gondol a féjszbúkon.

De mi történik azon a képen? Smaciznak, ölelkeznek a szülők vagy csak állnak a közös gyerekek mellett és mosolyognak előre? Érted...

+ szerintem közre játszik az is, hogy ez így szokás, jóformán a 29 osztálytársból 23-an így csinálják még. Természetes, hogy a gyerek is követi a sémát.

Ismerve a full sztorit,engedd el.

A gyerekek teged tekintenek teljes jogu snyjuknak,szeretnek Teged ,de faj nekik,h az anyjuk nem viselkedik az anyjukkent.

Ertsd meg oket. Faj nekik,h az anyjuk elhagyta oket. Attol meg teged szeretnek nagyon. ❤️

Gyakorlatilag te mindent elertel,amit egy nevelo szulo csak elerhet erzelmileg es ragaszkodasban a parja gyerekeinel.