Kinek van igaza? Én vagyok rossz?

Röviden az előzmény annyi, hogy nemrég elkezdtünk foglalkozni egy befektetési formával. Mèg nagyon az elején vagyunk, tanulgatunk róla, de azt mondtuk, “aki mer az nyer” alapon megpróbáljuk, hátha jobbat is kihozhatunk az életünkből.

Én olyan vagyok, hogy amíg nincs semmi biztos dolog, addig èn nem szeretek áradozni róla és teljesen egyet értek azzal a sokszor olvasott tanáccsal, hogy a terveidet ne hangoztasd másoknak, csak ha már el is értél valamit.

Ami zavar, hogy a párom ennek a szöges ellentétét mutatja. Alig kezdtük el az egészet, mèg egyáltalán nem biztos, hogy lesz belőle valami, sőt lehet a beletett pénzt is elveszítjük, de ő már két barátjának is beszélt róla. Nem is csak úgy simán közölte, hogy mi elkezdtünk ezzel foglalkozni, hanem mintha rábeszélni akarná őket. Elmesélte nagyvonalakban miket tanultunk erről, milyen jó, nézzèk meg ők is, elküldi az anyagokat stb stb. Anélkül, hogy azok kértèk volna, sőt egyikük ki is fejezte, hogy ő semmibe nem fogja berakni a pénzét.

Engem nagyon idegesít, hogy úgy adja elő a hallottakat, mintha ő lenne a guru ès minimum már ezer dollárokat keresett volna vele. Közben lehet koppanunk is majd, és mi leszünk a felkopott állú pár aki hencegett a befektetèseivel.

Szeretném ezt szépen csendben csinálni. Miután közöltem ezt a párommal,neheztelt rám, ő nem érti, hogy nekem ez miért baj, miért ne mondhatnà el a barátainak és ha úgy van szálljanak be ha akarnak.

Ti mit gondoltok erről az egészről? Az is igaz, hogy én introvertáltabb vagyok…és lehet csak az èn szememben ilyen rossz.

27n